Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
2652 De általános elvi kritériumként azt megfogalmazni, ami ebben a passz usban szerepel, szerintem, nem tartható. Ha az egyház egy felsőoktatási intézményt működtet, amellyel az a célja, hogy közismereti oktatást folytasson a hallgatóknak, és ugyanakkor a katolikus vagy református, vagy - urambocsá! - Krisnahívő közösség, érte lmiség újratermelődését biztosítsa, akkor teljesen természetes és jogos, hogy ő a felvételnél követelményként szabja ennek a vallásnak, ennek a hitnek az elfogadását. Abban igaza volt Isépy Tamásnak, amikor azt mondta, persze, az egyházi iskolákban nagyon sok mindenki tanult, aki nem annak az egyháznak volt a híve, és az egyház, amikor a maga tanait hirdeti, persze szívesen veszi, ha az ő tanait befogadják azok is, akik ma még nem annak a vallásnak a hívei. Persze nem arról van szó, hogy az egyház ne járna el bölcsen, ha ilyen megkötést nem érvényesít, én csak azt kifogásolom, hogy a törvény ezt meg akarja tiltani neki, hogy ilyen megkötést érvényesítsen, akár a hallgatók, akár az oktatók, illetve pedagógusok vonatkozásában. Nyilvánvaló tévedés ez a passzus, és ez a tévedés abból következik, hogy a törvényjavaslat kvázi államiként kezeli minden ponton az egyházi iskolát és az egyházi felsőoktatási intézményt, ahelyett, hogy abban a dualitásban gondolkodna, hogy van az állami, amivel kapcsolatban bizonyos anti diszkriminációs szabályok logikusan érvényesülnek, és van az egyházi, amelyet az egyház a saját akaratából létrehoz. Ehhez az államnak helyes normatíva szerint anyagi támogatást adni, és az a kívánatos, hogy az egyháznak meglegyen az anyagi lehetősége arra , hogy a normatíván felüli költségeket rendszeresen maga biztosítsa. Ez egy más modell, valóban, amit mi képviselünk, ahogy ezt Bretter Zoltán és Iványi Tamás is elmondta már ebben a vitában; egy olyan modell, amely független egyházban gondolkodik, amely m aga hozza meg a döntéseit, maga viseli a döntéseiért többek között az anyagi felelősséget is, és van az állam, amely teljesíti azokat a kötelezettségeit a társadalommal szemben, hogy a közoktatáshoz és a felsőoktatáshoz való hozzájutásokat biztosítsa. Az á llamnak ez alkotmányos kötelessége, amennyiben állami iskoláról és állami felsőoktatásról van szó, és természetesen mindenki, így az egyház is emellett létrehozhatja a maga intézményeit, amelyeket az állam jogi eszközökkel és normatív támogatással köteles támogatni. Ez egy más modell, tudom, szerintünk ez egy korszerűbb, az állam és egyház elválasztására épülő modell. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Megadom a szót Szabó Zolt án államtitkár úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretnék visszautalni arra az 1996. július 3i időpontra, amikor ebben a Házban közösen nyomtuk meg a z igen gombot a felsőoktatási törvény módosítására. A felsőoktatási törvénynek ez a módosítása egy új konstrukciót vezetett be a felsőoktatás finanszírozásában, amely döntően nem az intézménytípusok, hanem a hallgatók finanszírozási módja között tett külön bséget. Azt mondta, hogy vannak államilag finanszírozott hallgatók, és vannak olyan hallgatók, akiket más módon finanszíroznak. Az államilag finanszírozott hallgatókat nem feltétlenül az állami intézményekben kell képezni, mondotta a törvény, lehetőséget a dott nem állami intézményeknek is arra, hogy államilag finanszírozott hallgatói létszámra pályázzanak és nyerjenek el pályázatot a Felsőoktatási és Tudományos Tanács döntése alapján, és ezek után az államilag finanszírozott hallgatók után ugyanazt az állam i támogatást kapja az intézmény, mint egyébként az állami intézmény. A törvényjavaslat egy felmenő rendszerben vezette volna ezt be, a nem állami intézményekben már bent tanulók a jelenlegi szokásos költségvetési hozzájárulást kapják, a felmenő rendszerben , ahogy jönnek be az újabb hallgatók, utánuk az intézmény a normatívát kapja.
