Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvé... - ELNÖK (dr. Áder János): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2615 Az egyházak saját jövedelme jelentse az elsődleges finanszírozási forrást, és ezért javasoltuk, hogy az egyházaknak juttatott egyházfenntartói hozzájárulást, amit a polgárok juttatnak egyházuknak, adókedvezménnyel támogassa az állam. Mellesleg mondom, hogy erről a javaslatunkról, amelyet az szjatörvényhez módosító indítványként benyújtottunk, holnap fog szavazni a Ház; és ezúton is kérem a kormányt, hogy támogassa majd holna p ezt a javaslatot, és kérem képviselőtársainkat a Ház mindkét oldalán, hogy a holnapi szavazásnál támogassa majd azt a módosító javaslatunkat, amelyik az egyházaknak juttatott egyházfenntartói járuléknak ugyanolyan adókedvezményt biztosít, mint az egyéb a dományoknak. (19.10) Másodszor: szintén az egyházak saját jövedelemhez juttatása érdekében javasoltuk az 1 százalékos rendszer kiterjesztését az egyházakra is, úgy, ahogy ezt eredetileg is javasoltuk az 1 százalékos rendszer bevezetésekor, úgy, ahogy ezt m ár a 1991es ingatlantörvény idején javasolta az SZDSZ. Összhangban a kormány, az SZDSZ meg az MSZP programjával, úgy javasoltuk ezt, hogy az egyházak más társadalmi szervezetekkel és intézményekkel együtt lehessenek részesei ennek az 1 százalékos rendszer nek; úgy javasoltuk ezt a saját törvényjavaslatunkban, hogy az állampolgár választhasson, hogy azt az 1 százalékot vagy akár a második 1 százalékot egyháznak juttassa vagy világi intézményeknek juttathassa. Olyan világi intézményeket javasoltunk a második 1 százalékba sorolni - nem a bélyeggyűjtő egyesületeket és a helyi alapítványokat, hanem olyan világi intézményeket , mint az Országos Tudományos Kutatási Alap, mint a Nemzeti Színház, mint hasonló nagy jelentőségű intézmények, amelyek igazán méltóak arra , hogy világi intézményként az állampolgárok köztük és az egyházak között választhassanak. Természetesen a mi javaslatunk is tartalmazza azt, hogy az egyházak oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi tevékenysége az 1990. évi IV. törvénynek megfelelően részesüljön ugyanabban a normatív támogatásban, mint bármely más fenntartó által üzemeltetett intézmény, valamint természetesen a mi javaslatunk is tartalmazza, hogy a műemlékek és közgyűjtemények finanszírozásában továbbra is részt vállaljon az állam. Eme llett, tudatában annak, hogy az átmeneti, a hosszú átmeneti időszakban az egyházak finanszírozásához nem nélkülözhető a költségvetés támogatása, javasoljuk egy általános költségvetési támogatás fenntartását, amelyben egyesítjük azt, amit jelenleg hitéleti támogatásként, hitoktatók fizetéseként, nyugdíj- és járadékalapok támogatásaként kapnak a jelenlegi költségvetésben az egyházak. A mi javaslatunk azt tartalmazza, hogy a '97es összeg - és ezt azért tartom fontosnak, mert a '97es összeg még azt megelőzően került megállapításra, függetlenül attól, hogy ez az új egyházfinanszírozási koncepció megszületik - növekedjék évről évre egy bizonyos, az infláció egy részének megfelelő összeggel, de ennek a növekménynek az elosztása már - úgy, ahogy azt a kormányprog ram tartalmazza - az 1 százalékos átutalások száma és nem összege arányában történjék az egyes egyházak között. Ezt a rendszert az 1 százalékok esetében javasoltuk egy további garanciával kiegészíteni az egyes egyházak javára. Mi jellemzi ezt a koncepciót, amit az SZDSZ csomagja tartalmaz? Teljes összhangban van a kormányprogrammal, kiszámítható feltételeket teremt az egyházak számára, biztonságos finanszírozási forrást jelent, egyenlőként kezeli a különböző egyházakat, ugyanakkor módot ad arra, hogy igazod jék a finanszírozás ahhoz, hogy a polgárok milyen arányban követik az egyes egyházakat. Ugyanakkor, és ezt döntőnek tartjuk, elindítja azt a lassú folyamatot, ahol csökken az állami finanszírozás szerepe az egyházak működése pénzügyi alapjaiban, és lépésrő l lépésre növekszik a polgárok döntésének szerepe az egyházak finanszírozásában. Ezzel a koncepcióval - hangsúlyozom, a kormányprogram koncepciójával - szemben jelent meg az ellenjavaslat; az az ellenjavaslat, amit a kormány törvénycsomagja tartalmaz, amel y nem az egyházat, hanem az egyház egyes tevékenységeit finanszírozza, tehát nem tekinti önálló és független entitásnak az egyházakat. A kormány koncepciója nem fogadja el, nem tartalmazza az adókedvezményt az egyházaknak juttatott egyházfenntartói járulék ban - nem tudjuk, hogy miért.
