Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvé... - GODÓ LAJOS (MSZP):
2607 Az egyházak képviselőivel korábban lefolytatott egyeztetések, a tulajdoni ügyekben s zükséges felmérések és rangsorolások elvégzése, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságában kidolgozott szakmai javaslatok, valamint az államháztartás reformja keretében végrehajtott törvényjavaslatok 1997 májusára teremtették meg a z alapot az egyházak tevékenységének pénzügyi feltételrendszerére vonatkozó új koncepció kidolgozásához. Történelmi jelentőségű megállapodás született 1997. július 20án a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről. Ez a megállapodás az 1990. február 9én, a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása óta elkezdett folyamat csúcsa, amely alapot jelent, feladatot ad tö rvényeink pontosításához, új finanszírozási elhatározásokhoz, megteremtheti az egyházak anyagi függetlenségét és a kormányprogramban meghatározottakat. Tisztelt Képviselőtársaim! A T/4924. számú törvényjavaslat - az egyházak hitéleti és közcélú tevékenység ének anyagi feltételeiről szóló törvénytervezet - miniszteri expozéja a részletes indoklásban szólt az európai országok e kérdésben kialakult gyakorlatáról. Engedjék meg, hogy most KözépKeletEurópa államainak gyakorlatáról szóljak. Lengyelországban az ál lam az adó- és vámmentesség privilégiumával támogatja az egyházat. A lelkészek a bevételekkel nem kötelesek elszámolni, a perselypénzt mentesítik a külső elszámolástól, mint ahogyan a keresztelők, az esküvők és a temetések bevételei is adómentesek. 1997. o któber 17én lépett hatályba az új alkotmány, így rendeződik az egyház finanszírozásának kérdése is. A műemlékek, kulturális örökségek fenntartását támogatják, új létesítmények építését nem. Még 1992ben született egy kormányhatározat, mely szerint az egyh ázak költségvetési támogatást kaphatnak közcélú feladataik ellátásához, a hitéletet azonban közvetlenül nem támogatják. Szlovákiában nincs olyan törvény, amely lehetővé tenné az adófizetőknek az egyház tételes támogatását. Egyházközössé gnek nem nagyon érdemes adományt elfogadni, mert 100 ezer koronán felül 40 százalékos kulccsal adóznak. 1993ban a restitúció során az egyházak kezdték visszakérni és kapni vagyonukat, állami támogatásuk a felére csökkent, és ma is nagyon kevés. Jelenleg új egyházfinanszírozási törvény kidolgozásán munkálkodnak. Csehországban egyelőre az állam finanszírozza az egyházakat, legalábbis javarészt. Évek óta erős nyomás nehezedik a kormányra az elkobzott vagyon visszaadása végett. A vonatkozó törvények meghozat al előtt állnak. Romániában szintén a vonatkozó törvények meghozatalára készülnek. Oroszországban indirekt adó- és vámkedvezmények léteznek, nagy figyelmet kap az ortodox egyház, mely az államegyház szerepére pályázik, és jelentős támogatást kapott. A magy ar egyházfinanszírozási törvénnyel együtt elfogadásra váró törvénycsomag megteremti a jogi feltételrendszerét annak, hogy hazánkban az egyházak közéleti szerepvállalásának finanszírozása - a nemzetközi gyakorlattal összhangban - a szektorsemlegesség elve alapján történjen. A személyi jövedelemadó 1 százalékának az egyházak részére történő állampolgári felajánlása biztosítja az egyházak hitéleti tevékenységének ellátását. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. tö rvény módosítása lehetővé teszi, hogy az egyházak vissza nem kért ingatlanjaik után örökös járadékot kapjanak, és ezáltal megvalósuljon a mindennapi politikai hatalomtól való minél teljesebb függetlenné válásuk. A műemlékek fenntartását és felújítását nálu nk továbbra is külön céltámogatással finanszírozzuk, mivel azok kulturális örökségünk részét képezik. (18.30) Ezáltal teljesen megvalósul az állam és az egyházak egymás mellé rendelésének viszonya.
