Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvé... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
2603 "Üdvözöljük a kormánynak azt a szándékát, hogy az egyházak finanszírozását a napi politikától függetlenné, hosszú távon tervezhetővé, törvényekkel szabályozottá kívánja tenni. Ugyanakkor nem tudjuk elfogadni - és itt nég y meglehetősen határozott mondat következik : 1. Elvi jelentőségű észrevételeink, javaslataink döntő többségét nem vették figyelembe. 2. A már elfogadott javaslatainkat a végső változat nem tartalmazza. 3. A jelenlegi törvénycsomag olyan, számunkra hátrán yos új elemeket tartalmaz, amelyek a különböző szintű előkészítő megbeszéléseken és szövegváltozatokban nem szerepeltek. 4. A kormányelőterjesztés legutolsó változata is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a Magyar Köztársaság szavahihetőségét veszél yeztető módon ellentétesek az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodással, miközben kimaradt belőle néhány olyan juttatás, amelyet a kormány e megállapodásban vállalt." Ennek alapján, tisztelt képviselőtársaim, azt hiszem, nyilvánvaló mindannyiunk számára , mind a hat parlamenti pártban dolgozó, az adott területtel foglalkozó képviselők számára, hogy alapos módosításokra szorul az előttünk fekvő törvénycsomag ahhoz, hogy elfogadható legyen. Nyilvánvalóan az a célunk mindannyiunknak, hogy elfogadható legyen ez a törvénycsomag. Először néhány elvi megjegyzést engedjenek meg, majd ezt követően néhány konkrét módosító javaslattal kapcsolatban mondanám el elképzeléseinket. Az új struktúra lépést jelent az egyházfinanszírozás kiszámíthatóbbá és garantáltabbá téte le felé. Mindazonáltal csak kezdeti lépésről van szó, ugyanis egyrészt a Katolikus Egyház esetében is csak egy gyakorlatias, mondhatni ideiglenes megállapodásról van szó, nem pedig úgynevezett konkordátumról, amely a hosszú távú rendezés neve a Katolikus E gyházban. Másrészt az előttünk fekvő struktúra a többi egyház számára sok szempontból hátrányos. A második elvi megállapítás: problémát jelent, hogy az egyházfinanszírozás eddigi funkcionális logikája részben megmarad, de részben kétségtelenül egy fokozot t reprivatizációs mechanizmus jelenik meg, s ez a kettő ellentétben van egymással. A legeklatánsabb példa erre, hogy minél több egykori ingatlanját tudja egy egyház ismét közszolgálati célokra igénybe venni, annál kevesebb marad a számára a járadékalapkép zéshez. A harmadik elvi probléma: ebben a struktúrában - nyilvánvalóan a törvényalkotó szándékán kívül, de - a protestáns egyházak a korábbinál jóval alacsonyabb arányban fognak részesedni a költségvetésből, az egyházakat illető pénzekből. Míg például a ma gyar Református Egyház aránya a történelmi egyházakon belül az általa végzett közszolgálati feladatok után - ehhez számítva a műemlékrekonstrukciót és a közgyűjtemények működtetését , tehát a közszolgálati feladatokban 26 százalék, addig az úgynevezett h itéleti támogatásánál ez az arány eddig is csak 21 százalék volt. Ha pedig a struktúra már a jövő évtől tisztán érvényesülne - mint ahogy nem fog, hanem késleltetések vannak beépítve , ez az arány a magyar Református Egyház esetében 12 százalékra csökkenn e le; tehát a 26 százalék kontra 12 százalékra csökkenne le. A protestáns egyház - nem véletlenül - ezzel a helyzettel szembesülve különféle megoldási elképzeléseken gondolkodott. Így például ennek egyik etapja volt, amikor a magyar Református Egyház Zsina tának elnöke - a világi és az egyházi elnöke, Bölcskei Gusztáv, illetőleg Kálmán Attila - egyes országgyűlési képviselőket nemrégiben meghívott a Református Egyház Zsinatára, és ott a következő nyilatkozatot fogadtuk el, mind a hat parlamenti párt képvisel ői: "Az egyházfinanszírozás új szabályozásának nyilvánvalóan nem célja, hogy lényeges változás álljon be az állami költségvetésből az egyes egyházakat illető összeg egyes egyházak között kialakult arányában. Mivel a jelenlegi tervezet az egyházakat volt i ngatlanjaik után illető évi járadék szabályozása miatt a Magyar Református Egyházra jutó arány jelentős csökkenését vonná maga után, morálisan is az várható el, és a tervezett új szabályozás alapvető szándékának is az felel meg, ha a vonatkozó törvényterve zetek ennek elkerülését biztosító formában lesznek elfogadva." Ezt aláírta Barsiné Pataky Etelka, Medgyasszay László, Gyimóthy Géza, Orbán Viktor, Vitányi Iván, Juhász Pál, hogy másokat - nem megsértve őket - ne említsek.
