Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvé... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
2604 Tisztelt Képviselőház! E visszássá g kiküszöbölését szolgálják részben azok az átmeneti időre érvényes lépések, amelyeknek a jövő évi költségvetési törvény előkészítésénél kellene érvényesülniük, illetőleg már érvényesültek, de ennek érdekében szükségesek további módosítások. Ezek el is kés zültek, mind a hat parlamenti párthoz tartozó képviselők közös munkájával. (18.10) Másrészt az új struktúra szerinti finanszírozás tapasztalatait is felhasználva a valóban hosszú távú megoldáshoz további lépésekre lesz szükség az elkövetkezendőkben. Most n éhány szót engedjenek meg a konkrétumokról. Háromcsatornás finanszírozás jönne létre. Mindenekelőtt az 1 százalékkal kapcsolatban hadd mondjam el, hogy az olasz megoldás lényegesen szerencsésebb lenne. Nem lenne az sem tökéletes, de lényegesen szerencséseb b lenne az 1 százalék esetében, mint ahogy ez itt előttünk fekszik. Ugyanis ott a személyi jövedelemadó átutalásának alapja nem az átutalt összeg, hanem az átutaló személyek száma. Örvendetes az, hogy a fél százalékra történő kiegészítés esetében már minde n parlamenti pártból érkeztek be olyan módosító javaslatok, amelyek nem az átutalt összeg, hanem az átutaló személyek száma arányában kívánják szétosztani a kiegészítést. Annak, hogy az 1 százalékos megoldás elérje a célját, ez minimálisan egy fontos előfe ltétele lenne. Ami a járadékot illeti, nyilvánvalóan figyelembe kell venni, hogy a zsinatpresbiteriánus elv a protestáns egyházakban az egyházak helyi közösségei számára nem csupán egy jogi kérdés, hanem a tulajdon struktúráját is ez határozza meg. A hely i tulajdonról nem tud lemondani az egyházvezetés az ő megkérdezésük nélkül, és ez csak részben teszi alkalmazhatóvá a járadékrendszert például a protestáns egyházak esetében. Ennek megfelelően indokolt lenne, hogy valamilyen típusú különmegállapodás szüles sen a Református és az Evangélikus Egyházzal is, mint ahogy megszületett - és jó, hogy megszületett - a Katolikus Egyházzal a megállapodás. Az aránytalanságok kiküszöbölésének lehetőségét teremti meg az a módosító javaslatunk, amelynek alapján a finanszíro zási törvény 11. §át sikerülne oly módon megváltoztatni, hogy az Országgyűlés felhatalmazásával a kormány az egyházat további vagyon megszerzéséhez segíthetné közcélú tevékenysége folytatásához. Ez a módosító javaslat, azt hiszem, nem csupán a kis egyháza k, hanem a nagyobb történelmi egyházak számára is hasznos lehetőség lenne. Fontos a már említett zsinatpresbiteriánus elvből fakadó sajátosság, hogy az egyes egyházak számára a járadék igénybevételének megfontolása néhol több időt vesz igénybe. Különösen is azon egyházak esetében, amelyeknél tehát a volt tulajdonosok nagyrészt egyházközségek voltak, és nem a közegyház. Ez indokolja a járadékmegállapításhoz szükséges lista leadási határidejének kiterjesztését, illetve az ennek megfelelő módosítást a költség vetési törvénytervezetnél is. Hadd jegyezzem meg itt a járadékproblémánál, hogy bizonyos az, hogy meglehetősen komoly ingatlanvolumen marad a járadékrendszeren kívül, és nem mindegy, hogy ha most tíz évvel meghosszabbítjuk az átadás határidejét 2001ről 20 11re, akkor mi lesz ezeknek az ingatlanoknak a sorsa. Ez egyébként mindegyik egyházat, tehát a történelmi egyházak mindegyikét nagyon meghatározó módon érinti. Tekintettel azokra a tapasztalatokra, hogy azok az intézményfenntartók, amelyek tudják, hogy az épületet néhány éven belül át kell adniuk egy egyháznak, ettől fogva hajlamosak arra, hogy ne végezzék el az alapvető karbantartási munkákat sem. Erre tekintettel tehát szükségesnek látszik az a módosítás, amelynek értelmében az átadandó ingatlanok után a z önkormányzatnak átadandó összeg 25 százaléka legyen visszatartva az ingatlan esetleg szükséges helyreállítására. Lehet, hogy az 1 százalék, illetőleg a járadék - mint a két új finanszírozási intézmény - együttes összege rövid távon nem fog beválni. Ezért csak üdvözölni tudjuk, hogy a kormány kész 2001ig garanciát adni arra, hogy az alapintézmények működése a jelenlegi finanszírozási rendszerben történjen meg. Indokoltnak tartjuk azonban azt, hogy ez a 2001es határidő tolódjon ki 2011ig,
