Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - Joe Walsh, ír mezőgazdasági miniszter és a kíséretében lévő államtitkárok köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
2585 szabályozza. A törvénynek megfelelően mindenkinek joga és lehetősége különböző demonstrációkat folytatni. Van azonban, képvi selő úr, néhány feltétel a törvényben. Többek között az is egy feltétel, hogy a demonstráció nem járhat mások aránytalan érdeksérelmével. Itt pedig a főváros esetében (Moraj és közbeszólások az ellenzéki padsorokban.) ... itt pedig, tisztelt képviselőtársai m, éppen ez a veszély fenyegetett akkor, amikor az engedélykérelem szerinti autós demonstrációra a fővárosban a csúcsforgalom idején sor került volna. Ezért, tisztelt képviselőtársaim, erre való hivatkozással a rendőrség a demonstrációt nem engedélyezte. A törvénynek megfelelően a demonstrálni szándékozók bírósághoz fordultak, a bíróság pedig a rendőrség állásfoglalását jóváhagyta. Következésképpen a ma a Hősök terén megtartani tervezett demonstráció jogszerűtlen volt, ezért azt a rendőrség nem engedte megt artani. Ez után vonultak a parlamenthez a demonstrálni szándékozók. Ez is bejelentetlen demonstráció volt. A törvény szerint az ilyen demonstrációt a rendőrség feloszlatja - ez történt. Nem került azonban sor olyan jellegű fellépésekre, mint amelyekről kép viselő úr beszélt. (Morvai Ferenc: Nem igaz, mert sor került rá! - Derültség és taps a kormánypárti padsorokban. - Zaj.) Ami az előbb említett urat illeti, akit valóban megbilincseltek, ő szándékosan - mint ahogy azt később elismerte - nekihajtott egy rend őrnek, elütötte; a rendőrt egyébként kórházba kellett vinni, 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. (Zaj. - Szöllősi Istvánné: A belügyminiszter beszél!) Azokat pedig, akik szervezői voltak a nem engedélyezett és ezért törvé nyellenes demonstrációnak, a rendőrség előállította, ellenük szabálysértési eljárást fog lefolytatni, és utána természetesen szabadlábra helyezi őket. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindnyájan azt szeretnénk, ha ebben az országban demokrácia lenne. Ebben az es etben viszont (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Népi demokrácia!) a demokrácia játékszabályai mindenkire vonatkoznak. A rendőrség mindnyájunk nyugalma érdekében tartotta fenn ma a rendet a gyülekezési jogban, a gyülekezési törvényben foglaltaknak megf elelően. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szabad legyen azon reményemnek hangot adni, hogy Morvai képviselőtársunk, a Független Kisgazdapárt képviselője, csak véletlenül volt ott (Zaj. - Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Magánemberként!) a nem engedélyezett demonstráción. (Szórványos taps.) Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Pokorni Zoltán frakcióvezető úr, Fidesz. Megadom a szót. POK ORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 1825. november 3án az Országgyűlés ülésén, amikor a követek újra a Tudományos Akadémia szükségességéről beszéltek - és csak beszéltek , felállt egy 34 éves főrangú huszártiszt, és birtokai egy évi tiszta jövedelmét ajánlotta fel az Akadémia felállítására. Ezt a fiatalembert gróf Széchenyi Istvánnak hívták. Széchenyi a magyar polgárosodás elkötelezett híve, a Batthyánykormány későbbi minisztere egy új szemlélet, egy új generáció képviselője volt. E nemzedé k tetteivel bizonyította, hogy számára nem üres szólam a közjó, nem puszta jelszó a szabadság és a jólét. Érdemes elgondolkodnunk azon: vajon mit szólt volna Széchenyi vagy Eötvös, Wesselényi vagy Deák az olyan kormányzati kijelentésekhez, hogy Magyarorszá gon túl sok a filozófus, túl sok az egyetemi oktató, vagy netán túl sok a pedagógus. E kijelentések közül alighanem egy is túl sok lett volna nekik. A mai nap arra is jó alkalmat kínál, hogy eljátsszunk a gondolattal: a magyar tudósok felfedezései nélkül v ajon hol tartana ma a távközlés, a motorizáció, az elektronika, az atomenergia vagy akár a számítástechnika, az informatika vagy a nyelvészet? A magyar tudósok eredményei ezredfordulónk civilizációjának legtermészetesebb részeivé váltak. A magyar tudomány öröksége