Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 29 (317. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ):
2554 Mi lehet a növekedés feltétele, és hogyan biztosítja ezt az idei költségvetés? Akkor lehet ilyen növekedésre számítani, ami a fölzárkózásunkhoz vezet, hogyha az alapjában véve a társadalom megtakarításain al apszik és a megtakarításokból beruházások lesznek. (14.00) Hosszú idő óta először beszélhetünk arról, hogy a megtakarítások a magyar társadalomban jelentősen növekednek és hogy ezekből a megtakarításokból beruházá sok lesznek. Ez a beruházás még mindig nem éri el azt a színvonalat, amivel Magyarország kikerülhet a gödörből, a nehézségekből, de a növekedés tendenciája ígéretes. A másik dolog, ami szükséges ahhoz, hogy a magyar társadalom fölemelkedjen, a külkereskede lmi kapcsolatokat meghatározó valutaárfolyammal van összefüggésben. Akkor lehetünk sikeresek, ha a Magyarországon működő vállalatok eredményesen tudják termékeiket, szolgáltatásaikat mind belföldön, mind külföldön eladni. Ehhez egy viszonylag leértékelt fo rintárfolyamra van szükség, amely ezt az ösztönzést az export növelésére és az importhelyettesítésre, az import termékek kiszorítására, magyar termékekkel való cseréjére megteszi. Az a helyzet, amellyel jelenleg szembenézünk, és amely az 1998as várhatókat meghatározza, a költségvetés föltételeit meghatározza, ilyen szempontból egyértelműen kedvező. Versenyképességünk nem rossz és javuló. Végül - és ez nem egy lényegtelen kérdés - akkor számíthatunk arra, hogy a magyar és a nemzetközi tőke a magyar gazdaság ot föllendíti, ha a magyar gazdaság, a magyar társadalom költségvetési fizetésimérlegfeltételei kiegyenlítettek. Itt sincs még minden rendben. Nem beszélhetünk egy teljes mértékben kiegyenlített költségvetési rendszerről, nem beszélhetünk egy teljes mérté kben kiegyenlített fizetésimérleghelyzetről, de a tendenciák pozitívak és a nehézségek, az így keletkező feszültségek kezelhetők. Kezelhetők, mert az egész világ elfogadja, hogy Magyarország nagy áldozatok vállalásával, a költségvetési kiadások jelentős v isszaszorításával, a bérszínvonal és a jövedelemszínvonal csökkenésével olyan helyzetbe hozta magát, hogy a magyar iparnak, a magyar termelő ágazatoknak, a magyar szolgáltató ágazatok termékeire, szolgáltatásaira az egész világ számíthat, ott versenyképes en tudnak megjelenni a magyar vállalatok, és versenyképesek tudunk lenni belföldön is, anélkül hogy vámokkal és ennél szigorúbb adminisztratív rendszabályokkal védenénk a magyar ipart. Tehát versenyképesek vagyunk, Magyarországon is vállaljuk a versenyt, é s eredményesek tudunk lenni a verseny feltételei között. Ha meggondolják, hogy azok az országok, amelyek az elmúlt évtizedekben gazdasági csodákat tudtak produkálni, és ki tudtak törni a saját nehéz helyzetükből, lényegileg ezen a három úton jártak: megtak arítottak és beruháztak, ösztönözték az exportot és az importhelyettesítő tevékenységet, méghozzá nagyon nagy mértékben, és egyensúlyban tartották a saját nemzeti mérlegeiket. Hogy mennyire így van ez, az éppen ma, ezekben a napokban és ezekben az órákban jobban szembetűnő, mint máskor. Nevezetesen arról van szó, hogy az elmúlt 10 évben, esetleg több mint 10 évben nemcsak a német, második világháború utáni gazdasági csodáról beszélhetünk mint nagy eseményről, nemcsak a japán fölemelkedésről beszélhetünk, ha nem az úgynevezett keletázsiai kistigrisek csodájáról is. Most éppen azokat a pillanatokat éljük, amikor ezek a kistigrisek KeletEurópában bajban vannak. És ha a német és japán gazdasági szakértőkkel beszélnek, és arról beszélnek velük, hogy csodáljuk az ő második világháború után elért eredményeiket, az úgynevezett Wirtschaftswundert, és annak a modellje szerint akarunk mi Magyarországon berendezkedni, akkor egyöntetűen azt mondják: önök jól teszik, ha odafigyelnek arra, hogy mi mit csináltunk 1945 után, de ne kövessék azt, amit a '70es, '80as években csináltunk, mert most bajban vagyunk. Miért vannak bajban? Azért, mert a megindult növekedés bázisán elkezdtek túlzottan költekezni. A kistigrisek olyan mértékben vettek föl hiteleket a világpiacon, hogy a világpiaci fizetőképességük - amely nagyon jó, csak a fölvett hitelek mértékéhez képest már nem olyan kedvezően alakul - okoz bajt, és ez a baj ma olyan mértékű, hogy a New Yorki tőzsdén is tükröződik, a New Yorki tőzsdén kialakult bajok pedig a magyar tőzsdén is megjelennek. Tehát nekünk igenis vigyáznunk kell arra,
