Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 29 (317. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ):
2555 hogyan tudjuk egyensúlyban tartani a magyar gazdasági növekedést, hogyan tudunk olyan feltételeket teremteni, amelyek sikert biztosítanak, és amelyek hosszú távú sikert biztosítanak. Mert ha egykét év alatt elérünk 67 százalékos növekedési rátát, akkor még nem értünk el sokat. Nagyon dicséretes lenne, nagyon kellemes lenne sok szempontból, de ez még a magyar társadalom fölemelkedésének alapjait nem teremti meg. Nekünk évtizedekig kell, de l egalább egy évtizedig kell ilyen magas növekedési rátákat elérnünk, és azt kell biztosítanunk, hogy a '98as költségvetés ehhez vezető jelentős lépés legyen. Rátérve arra, hogy milyen feszültségek vannak még a '98as költségvetésben, két kérdést szeretnék fölvetni. Az egyik éppen az, hogyha növekszenek is a beruházások, ha növekszik is a megtakarítási ráta, elég magase ez már ahhoz, hogy tartósan tartani tudjuk ezt a kívánt növekedési ütemet. Meggyőződésem, hogy még nem az, és hogy itt még tovább kell lépn ünk. Mi a jelenség, amivel szembe kell néznünk? Az, hogy az 1997ben elért eredmények, sőt, a '98as várható pozitív eredmények, amelyek már közelítenek a kívánt növekedési ütemhez, még mindig a vállalataink egy részének sikerén nyugszik. S ha meggondoljuk , melyik részének a sikerén, akkor azt is tudhatjuk, hogy dominálnak a sikeres vállalatok között mind a belföldi, mind a külföldi piacon azok a vállalatok, amelyek nagyrészt külföldi tőkével működnek. Tehát létrejött az államosítások fölszámolása után a pr ivatizáció eredményeképpen egy nagyon hatékony vállalati szektor, de még a magánosított vállalatok egy jelentős része is vergődik. Alig tudja előállítani azt a bevételt, amivel a változó költségeket fedezni tudja. Ezekben a vállalatokban van szükség siker generálására, és akkor tudunk a '98as költségvetéssel nagyobb sikert elérni, ha egyszerűsítjük azokat a feltételeket, amelyek között ezek a vállalatok alkalmazni képesek lesznek a világpiaci és a belföldi piaci feltételekhez. A magyar bürokrácia, a magyar államigazgatás egyszerűsítése, az adórendszer egyszerűsítése az, ami ilyen irányban jelentős lépéseket jelent és jelenthet. És még sokat kell gondolkodnunk azon, hogy '98 és a következő évek ebben a vonatkozásban előremutassanak. (14.10) Remélem, hogy a k övetkező évi költségvetésben már arról számolhatunk be, hogy ez a különbség - a külföldi tőke által dominált magyar vállalatok és a magánkézben lévő magyar vállalatok egyéb csoportjai közötti különbség - csökkenni fog. Gondolkodnunk kell azon is, hogy ezek et a vállalatokat milyen módon tudjuk közvetlenül is segíteni, és itt igaz az, hogy az a nagy segítség, hogyha az infrastruktúra fejlődik, ha olyan körülmények között tudják a saját problémáikat megoldani, amelyek mellett könnyebb kijutni a piacra, szélese bb piacra tudnak kijutni, mind belföldön, mind külföldön. Feltehető, hogy még a beruházások általános kedvező helyzetbe hozásával is többet tudunk segíteni, mint amennyit eddig segítettünk és amit a '98as költségvetés jelenleg előír. Ezért ezeken a kérdés eken még tovább kell gondolkodni, és a vita további szakaszain, valamint az előterjesztett költségvetés módosítása során ezeknek a részletkérdéseknek a további tisztázása a ránk váró feladat. Remélem és biztos vagyok benne, hogy a mai körülmények között má r nyugodtan beszélhetünk arról, hogy a remény és vergődés kettősségéből a remény válik dominánssá, meghatározóvá, és hogy minden állampolgárt meg fogunk tudni győzni arról, hogy kijutunk abból a válságból, gazdasági visszaesésből, amit a nagy politikai átr endeződés '89 után okozott. Mivel tudjuk ezeket az állampolgárokat meggyőzni az eredményről? Azzal - kérdezem, és ez az utolsó probléma, amit felvetek , ha a nekik jutó szolgáltatások színvonalát, a nekik jutó jövedelmet megemeljük, vagy azzal, ha az álta lános feltételeket javítjuk? Indokolt lenne, és biztos pozitív választ is kapna egy olyan próbálkozás, ami a jövedelmek oldaláról próbálja korrigálni az elmúlt 789 év negatív eseményeit, de az is egyértelmű, hogy annak nem lenne pozitív folytatása, sőt a z egy visszaeséshez, egy új nehézséghez vezetne. Ezért mindnyájunknak, magyar állampolgároknak tudomásul kell venni, hogy nehéz helyzetbe kerültünk, és a nehéz helyzetből az együttműködésünk, a kooperatív képességünk megmutatása nélkül nem juthat ki az ors zág, nem juthatnak ki a gyerekeink,
