Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 29 (317. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2510 de összességében mégiscsak erről a 10 százalékró l van szó. A reáljövedelmek csökkenése körülbelül 6 százalékos volt a mélyponton, a reálbéreké volt viszonylag nagyobb, 16 százalék körüli. Ami a '98as végállapotot illeti, akkorra már a fogyasztás csak 6 százalékkal lesz a '94es szint alatt, a reáljöved elmek csak 2 százalékkal, a reálbérek még mindig 10 százalékkal. Ha összehasonlítom az életszínvonalmutatók alakulását '9094, illetve '9498 között, akkor azt kell mondanom, hogy megdöbbentően hasonló a csökkenés mértéke; lényegében ugyanilyen mértékű él etszínvonalcsökkenés ment végbe az előző ciklus alatt is. Ebből következően túlságosan nagy különbséget nem lehet tenni. El kell dönteni, hogy négy évet hasonlítunk négy évvel, vagy egy évet hasonlítunk egy évvel. Tehát lehet azt mondani, hogy a '94et ha sonlítsuk a '98hoz, lehet azt mondani, hogy a négy évet a négy évhez, de mindenképpen ez a fair összehasonlítás. Ez az összehasonlítás a forma kedvéért hasonló teljesítményt mutat életszínvonaloldalról. Természetesen ez nagyon felszínes megközelítése a p roblémának. De nézzük meg, mi van a növekedéssel! A növekedés tekintetében az ellenzéki felszólalók rendszeresen azzal vádolják a kormányt, hogy növekedésellenes. Kérem szépen, '94ben 16 százalékkal volt alacsonyabb a magyar GDP, mint '89ben. Ebből a 16 százalékból 8 százalékpontot visszadolgozott ez a kormánykoalíció, tehát a '98as állapotban már csak 8 százalékkal leszünk a '89es szint alatt. Tehát nagyon furcsa, ha valaki arról beszél, hogy mennyire szereti a növekedést, de az ő működése alatt egyetl enegy évben volt növekedés, és három év alatt csökkenés volt; míg a jelenlegi kormánykoalíció működésének időszakában minden évben növekedés volt. Természetesen világos, hogy ez megint csak felszínes megközelítése az ügynek. (Dr. Latorcai János: Így van!) Varga képviselő úr azt mondta, hogy micsoda növekedési veszteség, tehát 13 százalékos kiesés van - ezzel az erővel azt is mondhatnánk, hogy ha '89ben nem következik be a KGST összeomlása, akkor most sokkal magasabb növekedési pályán lehetne a magyar gazda ság. Ez valószínűleg igaz, de gondolom, ebből senki nem kíván olyan következtetést levonni, hogy akkor most vissza kellene állítanunk a KGSTt. Ezek tehát az ügyeknek nem az igazi mély elemzését, hanem felszínes megközelítését jelentik. Valószínűleg politi kai vitákban ezek a típusú összehasonlítások jól használhatók, de azért én azt gondolom, hogy itt a parlamentben különösen a közgazdaságtannal valamennyire egyébként hivatásszerűen foglalkozó képviselő uraknak és hölgyeknek azért lennének olyan kötelezetts égeik, hogy ennél egy kicsit mélyebben próbálják megvilágítani a történteket. Én erre vállalkoznék a továbbiakban. Azt állítom, hogy '94 nem egy sikeres év volt a magyar gazdaság történetében, hanem egy gazdaságpolitikai mélypont volt. A '9094es időszak nem azt bizonyítja, hogy a gazdaság ügyeit jól menedzselték, hanem éppen azt bizonyítja, hogy ez az időszak gazdasági szempontból egyáltalán nem támasztja alá, hogy kormányzóképesség megfelelő lett volna. Ebből természetesen sokféle következtetést lehet le vonni. Azt is lehet mondani, hogy tanultak a hibákból és másképp csinálnák, ha újra lehetőség adódik, de azt azért nagyon nehéz mondani, hogy ha ugyanazt akarják folytatni, akkor az valamilyen elfogadható szituációt eredményezne az ország gazdasága szempon tjából - legalábbis ez az álláspontom. Egy hasonlattal megfogalmazva: tulajdonképpen az történt, hogy haladt az úton a gazdaság, és - egy gépkocsi példáját véve - következett egy kanyar. A kanyarban, ugye, normális körülmények között le kell fékezni. Itt a z történt, hogy történt egy fékezés, majd akkor léptek rá a gázra, amikor még nem lett volna szabad a gázra rálépni, mert nem ért el oda az autó, és kis híja volt, hogy a hirtelen gyorsítás miatt az autó nem szaladt annak a bizonyos betonfalnak. Kérem szép en, '89ben Magyarország gazdaságát a bármennyire pozitív és mindannyiunk által kívánt rendszerváltással együttjáróan gazdasági értelemben sajnos egy sokk érte. Ez a sokk azt jelentette, hogy a mélypontot nézve mintegy 1819 százalékkal visszaesett az orsz ág jövedelemtermelő képessége, ennyivel alacsonyabb lett a GDP. Hozzá kell tenni, hogy ez nem magyar jelenség, lényegében ha megnézzük Csehszlovákia, Lengyelország számait, ezek