Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - Az egészségügyről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
246 A beteget tehát mindig, mindenről fel kell világo sítani, ha akarja, ha nem, ha hallotta már a múlt héten, ha nem. Mindezt a felvilágosítást pedig olyan mélységben kell megejteni, hogy... - mi végeztünk egy szakértői tesztelést, amelynek eredménye az volt, hogy a legbanálisabb eset, betegség esetén sem si került 30 percnél rövidebb idő alatt megoldani a felvilágosítást, és akkor még a beteg nem kérdezett, mindent elsőre megértett, és csak ez után jön esetleg az adminisztráció és a vizsgálat. Képzeljék el, tisztelt képviselőtársaim, hogy mi történik majd egy háziorvosi rendelőben egy influenzajárvány ideje alatt, ha tényleg megpróbálják betartani ezt a törvényt! Ha kicsit morbid akarnék lenni, akkor azt mondanám, rájöttünk a megoldásra: feltehetőleg az lesz a megoldás, hogy majd alkalmazzák a törvényjavaslat egy másik rendelkezését, amely szerint meg kell kérdezni a beteget, miszerint amennyiben az orvosi beavatkozás közben meghalna, kívánjae, hogy felboncolják - feltehető, hogy ha az orvos kiosztja ezt a nyilatkozatot a váróteremben, akkor drasztikusan csökk enni fog a várakozók létszáma. Remélem, hogy a költségvetés egyensúlyát nem ezzel a megoldással szeretnék visszaállítani vagy helyreállítani - szóval, talán a betegek sem ilyen jogokra vágytak. Mint már korábban kifejtettem, a Fidesz részéről támogatjuk az t a törekvést, hogy pontosan körvonalazzuk az orvosbeteg jogviszonyt. Mint láttuk, ez a beteg oldaláról nem sikerült valami szerencsésen. A jogviszony többi szereplőjének, az egészségügyi dolgozóknak a jogai viszont egyszerűen nem lettek nevesítve. Arra s zámítottunk, hogy az egészségügyi dolgozók jogai legalább alanyi jogon lesznek deklarálva - nem ez történt. A törvényből azt sem tudjuk meg, ki is az egészségügyi dolgozó, legalábbis a törvény szerint csak az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személ y az. Innentől kezdve nem lehet tudni, mi a státuszuk a segédápolóknak, a műtőssegédeknek - hogy csak a betegellátásban közvetlenül részt vevőket említsük. Ugyanígy tisztázatlan annak a sok embernek a státusza, akik nem egészségügyi szakképesítéssel dolgoz nak az ágazatban, mondok egykét példát: vegyészek, fizikusok, műszaki dolgozók; sőt, ez a törvényjavaslat a gyógyszerészekről sem ejt egyetlen szót sem. Nem mintha bőkezű jogoktól fosztaná meg a kihagyottakat a törvény, a törvény szerint ugyanis az egészs égügyi dolgozónak egyetlen joga van: joga van tanulni, mint minden állampolgárnak. Ez a joga abban különbözik a többi állampolgárétól, hogy ez neki egyben kötelessége is. Valószínűleg ez az oka annak, az orvosok ezért értékelték a tervezetet az arculcsapás ukként, az ellenük megnyilvánuló bizalmatlanság jeleként. A jogviszony rendezésétől a saját, évtizedek óta rendezetlen helyzetük megoldását várták, ebből semmit sem kaptak. A törvény mintha csak a beteg oldaláról látná, hogy az egészségügy veszélyes üzem, és fel sem merül orvosolni azt a problémát: az orvos mind a mai napig arra kényszeríthető, hogy akár 36 órát töltsön folyamatosan betegellátással. A gépjárművezetőket jogszabály kötelezi bizonyos munkaidő után a pihenésre, az orvosnál erről szó sincs. Ráad ásul nemhogy nem rendezi a helyzetüket, hanem a beteg alanyi jogaira hivatkozva olyan procedúrákat kíván meg tőlük, amelyek betartása hivatásukat, magát a betegellátást teszi lehetetlenné. Összefoglalva a kritikai észrevételeket: tisztelt képviselőtársaim, a törvényjavaslatot módosítani kell, mert nem teljesíti a jogszabállyal szembeni alkotmányos követelményeket; mert a beteg jogait betarthatatlan eljárási szabályokkal ruházza fel, és ezzel veszélyezteti a beteg érdekét és a jogbiztonságot; mert az egészsé gügyi dolgozók helyzetén nem javít, hanem olyan megalázó körülményeket teremt a számukra, amelyek lehetetlenné teszik a folyamatos betegellátást. (14.50) Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és csak újra azt tudom javasolni, hogy kísérleti jelleggel próbál juk meg az állami vezetők ellátásánál ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Lukovics Éva, Szabad Demokraták Szövetsége szólá sra készül Pusztai Erzsébet, Magyar Demokrata Néppárt.
