Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényjavaslat, valamint a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttesáltalános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - CSÉPE BÉLA (Fidesz):
2438 törvényben s a többi, ennek a törvénynek az összefüggéseit - tehát a megjelenéseit a törvényekben, bizonyos jogszabályhelyek en - szintén támogatjuk. A támogatás mellett természetesen fel kell hívnunk a figyelmet bizonyos problémákra, és bizonyos kritikai elemeket is el szeretnék mondani. Problémaként jelentkezik mindenkor a külföldi tőke magyarországi megtelepedésével kapcsolat ban, hogy emellett mindenkor meg kell keresni a módját annak, hogy a hazai termék is megfelelő támogatásra kerüljön. Természetesen a nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban soha nem emelünk szót a hazai termék olyan támogatása mellett, amely a nemzetközi kötelezettségeinkbe ütközne, és amely veszélyeztetné európai integrációnkat. Tehát nem erről van szó. De meg kell találni azt a módot - és ez a jogszabállyal kapcsolatos észrevétel , hogy a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktel epeinek létesítésével párhuzamosan hogyan tudjuk biztosítani a hazai termék védelmét is, hiszen ennek rendkívüli fontossága van a belső piac szempontjából. (19.00) Nagyon fontos az, hogy a hazai jogrendbe illeszkedjen ezeknek a fiókoknak, kereskedelmi képv iseleteknek a szabályozása. Ezt biztosítja véleményünk szerint a számviteli törvény módosítása. Itt kiemelném azt a szempontot, hogy semmiképpen nem megengedhető, hogy ezen a téren bármiféle privilégium legyen a külföldi tőke számára, ezen a területen sem lehet ilyen privilégium. Véleményünk szerint ez a törvényjavaslat ezt az ügyet jól szolgálja. Problémaként jelentkezik az, hogy a működtetés és a pénzügyi háttér garanciáit nem látjuk eléggé biztosítva. Gondolok itt konkrétan arra, hogy a külföldi székhely ű vállalkozás és az itteni magyarországi fióktelepek közötti kapcsolat felvet majd a gyakorlatban olyan eseteket, amelyekre bizony jó lenne több garanciális elem ebben a törvényjavaslatban, így akár a készfizetőkezesség bevezetése bizonyos esetekben, ille tőleg bankgaranciák. A törvényjavaslat részleteit illetően két paragrafust szeretnék kiemelni itt, az általános vitában, amelyekkel kapcsolatban gondolataim egyeznek az eddig általam elmondottakkal, éspedig a hazai termék védelmével, azzal a szemponttal, h ogy semmiféle privilégium, különleges hely ne illesse meg a külföldi tőkét Magyarországon. Még egyszer hangsúlyozom, hogy nem vagyunk a külföldi tőke hazai megtelepedése ellen, de ugyanakkor biztosítani kell saját nemzeti szempontjainkat is, mindig szinkro nban nemzetközi kötelezettségeinkkel. A 8. § a fióktelepek alapításával kapcsolatban rendelkezik, éspedig oly módon, hogy ha a nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, ennek a törvénynek a felhatalmazása alapján majd kormányrendelet előírhatja, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek végzése kizárólag belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteket igényel. Ez egy olyan keretrendelkezés, amelyet véleményünk szerint jobb lett volna már most valamiféle tartalommal megtölteni, nyilvánval óan az élet fogja felvetni sok esetben ennek a szükségességét. Tehát ez a rendelethely ilyen szempontból jó, de mintha hiányt éreznénk, hogy ez teljes mértékben kormányrendelet szintjévé teszi azt, hogy végül is melyek lesznek azok a tevékenységek, amelyek et ezek a fióktelepek nem végezhetnek. Ez az egyik kritikai megjegyzésünk. A 9. §sal kapcsolatban szintén hasonló, de ott nem az alapítással, hanem a működéssel kapcsolatban ad ez a törvényjavaslat olyan lehetőséget, hogy viszonylag széles körben eltérő s zabályozást állapíthat majd meg kormányrendelet. Tehát ez a paragrafus is a törvényhozás szintjéről a kormányrendelkezés szintjére teszi azt a lehetőséget, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, a pénzügyi rendszer stabilitása, monetáris politik a, valamint a hitelezők, betétesek, befektetők és biztosítottak másképpen nem érvényesíthető jogos érdekei védelmében lehet majd eltérő szabályozásokat megállapítani. Nos, ez a hosszú felsorolás is mutatja, hogy itt elég széles kör jön számításba, és úgy l átjuk, hogy nem történt meg annak a felmérése most már a törvényjavaslat benyújtása kapcsán sem, hogy mégis
