Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényjavaslat, valamint a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttesáltalános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSIKAI ZSOLT (SZDSZ):
2439 melyek lennének azok a tételek, amelyek ide beemelhetők lettek volna. Mi úgy látjuk, hogy a nemzetközi kötelezettségeink alapján most már szorított az idő e törvényjavaslat benyújtására, hisz ezt a tisztelt Háznak el kell fogadnia még ebben az évben, hogy január 1jétől életbe léphessen, ezzel tartjuk meg kötelezettségvállalásunkat. Tehát az idő szorításában tulajdonképpen jogilag elfogadható megoldás , hogy ezt a két problémát, amit jeleztem, ez a törvény felhatalmazás alapján kormányrendelet szintjére utalja. Ez a második kritikai megjegyzésünk. Fel kell vetnünk még azt, hogy az eddigi tapasztalatok alapján jó lett volna bizonyos tanulságokat levonva már ebben a törvényjavaslatban is kitérni bizonyos eseteknek az elkerülésére, tehát törvényi, jogszabályi úton biztosítani, amennyire lehetséges, bizonyos anomáliák kiküszöbölését. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy ebben az évben az APEH kiterjedt vizsgálatokat folytatott már működő ilyen fiókok, kereskedelmi képviseletek ügyében, és mintegy 6080 millió forint adókorrekció vagy már megtörtént, vagy kilátásba van helyezve. Mindez az úgynevezett transzferárak alkalmazásával kapcsolatba hozható, és e zekkel kapcsolatban úgy kell fogalmazni, hogy adóelkerülő transzferárak alkalmazása történik ezekben az esetekben. Voltak cégalapítás körüli visszaélések is. Sok esetben az apport irreálisan magas árban volt megállapítva, és ha azt már a cégbíróság elfogad ta, utána már tulajdonképpen nincs lehetőség APEHszinten korrekcióra. A külföldről behozott termékek sok esetben alacsony áron lettek elszámolva, és a különbözet jutalékként jelent meg az anyavállalat számára. Tehát olyan visszaélések ezek, amelyek lényeg ében megrövidítették a költségvetést, az adóbevételeket. Megtörtént ingatlanok áron aluli adásvétele, mégpedig a jelzések szerint a piaci ár 1020 százalékában - egyébként is alacsony ez. Ezekben adóelkerülések érhetők tetten, és vagyonkimentés. Az ilyen j elenségek előfordulnak bármilyen fejlett piacgazdaságban, ezeket sterilen nyilván nem lehet kiküszöbölni. Azonban arra hívnám fel a figyelmet, hogy vizsgáljuk meg annak a lehetőségét, hogy ebben a törvényjavaslatban mik azok a lehetőségek, amelyeket még mó dosító indítványok formájában be lehet vinni; s abban az esetben, ha szinkronban van a törvényjavaslat szellemével - még egyszer hangsúlyozom tehát: az európai integrációnkkal, azzal a szellemiséggel , ez a szabályozás a magyar jogrendbe valóban beilleszk edjen, és semmiképpen ne adjon privilégiumot a külföldi cégeknek. Amennyiben ezekkel az alapelvekkel szinkronban lévő módosítások lehetségesek, akkor erre felhívnám a pénzügyi, jogi kormányzat figyelmét is és képviselőtársaim figyelmét is, hogy ilyen értel emben próbáljuk jobbítani ezt a törvényjavaslatot, amelyet egyébként a FideszMagyar Polgári Párt és a Kereszténydemokrata Szövetség is támogat. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Csikai Zsolt képviselő ú r, Szabad Demokraták Szövetsége. Őt követi Miakich Gábor, Magyar Szocialista Párt. DR. CSIKAI ZSOLT (SZDSZ) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A modern piacgazdaság megteremtése szükségessé teszi, hogy Magyarország mind jobban bekapcsol ódjon az európai integrációba. Ez teremti meg annak lehetőségét, hogy az ország mindinkább élvezze a közösség nyújtotta előnyöket, hogy a magyar vállalatok és magánszemélyek a nagy európai piac egyenjogú szereplőiként vegyenek részt a nemzetközi munkamegos ztásban. Ez az egyénnek szabad munkavállalást, a vállalkozóknak pedig a tőkeszerzés és befektetés, a beszerzés és értékesítés szabadságát jelenti majd az Európai Unió tagországai területén. Az Európai Közösséghez való tartozás azonban a külföldi tőke és ár u szabad versenyét is jelenti a magyar piacon, ami néha feszültségeket is okoz. Már az 1994. évi XXIV., úgynevezett befektetési törvény is lehetőséget biztosított a működő tőke beáramlására, a megkülönböztetéstől mentes vállalkozás alapítására. (19.10) Azó ta számos országgal kötöttünk kétoldalú beruházásvédelmi szerződést. 1991ben Brüsszelben megállapodást írtunk alá a társulás létesítéséről az Európai Közösségekkel és azok tagállamaival.
