Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
2343 Remélem, a társulásokat pénzügyi eszközökkel is preferáljuk majd. Erre az oktatási törvényben, a köztisztviselői törv ényben vagy a körjegyzőségek esetén már láttunk jó példákat. A törvény keretjellegű, ezért fontos, hogy az ágazati törvények éljenek ezzel a lehetőséggel; részben a támogatások terén, részben pedig más szférákkal, így a civil vagy nonprofit szférával való együttműködés, a velük való társulás feltételeinek megteremtése terén. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm a bizottsági vélemény ismertetését. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor. A há zbizottság ajánlása szerint az első körben a frakciók nevében először felszólalók részére 15 perc, a második kormánypárti felszólaló részére 5 perc áll rendelkezésre. Továbbá az első körben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót először Lamperth Mónika képviselő asszonynak, aki a Magyar Szocialista Párt véleményét ismerteti. Őt követi majd Balsay István képviselő úr, a Fidesz részéről. Lamperth Mónika képviselő asszonyt illeti meg a szó. DR. L AMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A magyar önkormányzati rendszer az "egy település - egy önkormányzat" elvére épül. Ez nagyon jól van így, nagyon helyesen döntött 1990ben a törvényhozó az önkor mányzati törvény megalkotásakor, amikor azt mondta, hogy minden településen élő állampolgári közösségnek joga van ahhoz, hogy önkormányzatot alakítson, hogy gyakorolja az önkormányzati jogait. Ez nagyon jó döntés volt, annál is inkább, hiszen korábban a kö zös községi tanácsba kényszerített települések demokratikus élményként élték meg azt, hogy most már saját maguk alakíthatják a sorsukat, az önkormányzati törvény megfogalmazásai szerint a helyi közügyekben saját maguk dönthetnek. Ez az időszak 1990től oly an értékeket, olyan eredményeket hozott, ami a települési összefogás szép példája, erősítette az emberekben a közösségi érzést, hiszen felújítottak templomokat, létrehoztak közösségi házakat, ahol közösségi rendezvényeket szervezhetnek, emlékműveket állíto ttak halottaiknak. Tehát a települési lét, az önkormányzati lét számos értékes és pozitív példáját tapasztalhattuk. Mindezt érdemes figyelembe venni akkor, amikor a rendszer továbbfejlesztéséről beszélünk, gondolkodunk vagy törvényt alkotunk. Ezen értékek megbecsülése mellett ugyanakkor beszélni kell arról - a szakma és a politika évek óta beszél arról , hogy ezek a strukturális problémák, tehát az, hogy egy kis település ugyanazokat a feladatokat kell ellássa, ugyanazokat a hatásköröket gyakorolja, mint e gy nagyobb település, vajon hogyan segítik, segítike, illetve mennyiben akadályozzák egy hatékonyabb, gazdaságosabb feladatellátás megvalósítását. (10.20) Tehát fel kell tenni a kérdést, hogy lehete hatékonyan, gazdaságosan így finanszírozni az önkormány zati feladatellátást. És erre a választ, én azt gondolom, már megadtuk régen: nem, nem lehet! Tehát a következtetés adódik, hogy a rendszeren valamilyen igazítást kell elvégezni, és én arról szeretnék néhány szót elmondani, hogy hogyan, illetve miként segí ti ez a kormány által beterjesztett törvénytervezet a rendszeren való, úgymond, igazítást. Érdemes néhány külföldi mintát is megemlíteni, felidézni. Az angolszász és a skandináv rendszerek, úgymond, integrált önkormányzati struktúrák, ami azt jelenti, hogy ez az önkormányzati struktúra nincs tekintettel arra, hogy az egyes települések határa hol húzódik, tehát nem mondja meg azt, hogy most ez az egy falu, ez az egy település egy önkormányzat, hanem településbokrokra mondja azt, hogy ez egy önkormányzat, és ezek az integrált önkormányzatok gyakorolják az önkormányzati hatásköröket. Hozzá kell tenni, hogy itt fő feladat a gazdaságfejlesztés, és ennek logikájában alakultak ki ezek a határok. Vagy ha más példákat említünk, például Franciaországban
