Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - Az egészségügyről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZOLNOKI ANDREA (SZDSZ):
234 A bizottsági vitában elhangzott, hogy szükséges a törvény egyrészt, mert a lakosság egészségügyi állapotáról szóló statisztikák ezt m esszemenően indokolják, másrészt természetszerűen indokolttá teszik a környezetvédelmi bizottság tevékenységi köre miatt az embert körülvevő környezet kérdései. A bizottság a beterjesztett törvényjavaslat kapcsán ezúttal is felhívja a figyelmet a nemzeti k örnyezetvédelmi programra, az ennek keretében tájékoztató anyagként előterjesztett nemzeti közegészségügyi akcióprogramra. Az egészségügyi törvény a már megszületett, a környezet védelméről szóló törvénnyel összhangban elősegíti a kedvezőtlen egészségügyi helyzet javítását. Kihat a környezet javítására, és kihathat az emberek életkörülményeinek javítására is. A bizottság a mindössze egy tartózkodó szavazatot leszámítva egyhangúlag támogatta, és vitára alkalmasnak tartotta. A bizottság tagjai a véleményüket majd a plenáris ülésen a vitában fejtik ki részletesen. (Taps.) (13.50) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor. A házbizottság ajánlása szerint az első körben a frakciók nevében először felszólalók részére 15 perc, a második, illetőleg harmadik kormánypárti felszólaló részére 10 perc áll rendelkezésre, továbbá az első körben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. A házbizottság ülésén ugyancsak megállapodás született arról, hogy a mai napon csak a frakciók úgynevezett első körös felszólalásaira kerül sor. Ennek megfelelően megadom a szót Szolnoki Andrea képviselő asszonynak, SZDSZ akit Torgyánné Cseh Mária képviselő asszony követ a Független Kisgazdapártból. DR. SZOLNOKI ANDREA (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Egy törvényjavaslatot lehet szeretni és lehet nem szeretni. Lehet bírálni és lehet dicsérni. De csak azt a törvényjavaslatot lehet, melyet korábban valaki megalkotott, a kormány a parlament elé terjesztett. A kor ábbi egészségügyi törvényt 1972ben szavazta meg az akkori Országgyűlés. A 25 év alatt többször módosított törvényt már a megalkotás pillanatában is sok kritika érte, de a mai napra már biztosan elavultnak mondható. A módosítások ellenére nem tükrözi a pol itikai rendszerváltás után kialakult hazai viszonyokat a magyar egészségügyben. Az MDF vezette kormány programjában, nem tudom, szerepelte egészségügyi törvény megalkotása, de minden esetre a korábbi kormány adós maradt ezzel a feladattal. 1994ben a koal íciós kormányprogramban már szerepelt egészségbiztosítási és egészségügyi törvény megalkotása. Az egészségbiztosítási törvényt a nyár előtt a parlament megszavazta. A jelenleg előttünk fekvő egészségügyi törvényt, ha nagy késéssel is, de a kormány megalkot ta és a parlament elé terjesztette. A törvényről általánosságban elmondható, hogy az egészségügy minden területét felöleli, kódexszerűen foglalkozik a hazai egészségüggyel, és paragrafusokban rögzíti az egészségügy különböző szintjeit. A törvényjavaslat le gjobban kidolgozott része és az egész törvény ékessége az a fejezet, amely a betegjogokkal foglalkozik. Korábban szó volt arról, hogy külön törvényt fogunk alkotni a betegjogokról és külön az egészségügyről. Megítélésem szerint ez a megoldás jobb lett voln a, mint a jelenlegi beterjesztés, ahol az egészségügyi törvény e nagy fejezetét a betegjogok foglalják el. Ebben a részben deklarálásra kerül a beteg szabad orvosválasztáshoz való joga, valamint kórházválasztási joga is megjelenítésre kerül. Kár, hogy korá bban az egészségbiztosítási törvényben már csökkentettük a beteg szabad orvosválasztásának lehetőségét. Már az egészségbiztosítási törvényben megjelent a magyar egészségügyben egy szokatlan fogalom, amely most az egészségügyi törvényben is megjelenik, neve zetesen a várólista fogalma. Valójában törvényi deklaráció nélkül is működtek bizonyos várólisták a magyar egészségügyben, de
