Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak

1997. október 27 (315. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (X. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ), a napirendi pont előadója:

2308 ELNÖK (dr. Gál Zoltán)

: Szabó Zoltán államtitkár úr nem most kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. T

isztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, a részletes vitára bocsátásról holnap dönt az

Országgyűlés. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról

szóló 46/1994. (X. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló

országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Gál Zoltán)

: Soron következik, tisztelt Országgyűlés,

a Magyar Köztársaság Országgyűlésének

Házszabályáról szóló 46/1994. (X. 30.) országgyűlési határozat módosításáról szóló

országgyűlési határ

ozati javaslat általános vitája. Dr. Bihari Mihály, MSZP, és dr. Hack Péter, SZDSZ, képviselőtársaink önálló indítványát

H/5004. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig H/5004/2. számon kapták kézhez

képviselőtársaim. Megadom a szót Hack Péter

képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. HACK PÉTER (SZDSZ), a napirendi pont előadója

: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. Szíves elnézésüket kérem azért, hogy ezen a

késői órán egy előterjesztéssel terhelem a Ház figyelmét. Azért ne

m tudok annyira szorítkozni, hogy

kérem, az általános vitában támogassák az országgyűlési határozati javaslatunkat, mert egy

rendkívüli történelmi pillanatban vagyunk. Az Alkotmánybíróság október 6án egy elő

zetes normakontroll keretében hatályon kívül helyezte

november 30ai hatállyal az Országgyűlés hatályos Házszabályának 107. és 107/A. §át. Ezek a

szakaszok a szavazásra vonatkozó passzusok. Ha november 30áig nem módosítjuk a Házszabályt,

akkor november 3

0a után az Országgyűlés működése lehetetlenné válik. Az Alkotmánybíróság két kezdeményezést bírált el ez alkalommal. Az egyik kezdeményezés az

Országgyűlés Házszabályára vonatkozó, a másik kezdeményezés az alkotmánybírósági törvényre

vonatkozó kezdeményez

és. Ezen utóbbi körben az Alkotmánybíróság felfüggesztette a tárgyalást, és

ez adja a rendkívüliségét a helyzetnek, hiszen az Alkotmánybíróság - mint tudjuk - csak a Magyar Közlönyön keresztül kommunikál az Országgyűléssel, a parlamenttel. Ezért egy olyan

helyzetben vagyunk, amikor számíthatunk arra, hogy a felfüggesztett döntését folytatva az Alkotmánybíróság

kitér arra, hogy mik is voltak a most meghozott döntésének indokai. (23.30) Ezért vagyok kénytelen - visszaélve a türelmükkel és a jóindulatukkal - s

zólni arról, hogy milyen

keretben, milyen összefüggésben született az Alkotmánybíróság döntése, mert abban bízom, hogy az

Alkotmánybíróság a mostani vita jegyzőkönyvét elolvassa, és alkalmat talál arra, hogy a vitában

elhangzottakra majdan az ítéletében re

agáljon. Az Alkotmánybíróság ötödik döntését hozta ez alkalommal - október 6án - az előzetes

normakontroll keretében. Az öt döntésből kettőt az 1990 és '94 közötti ciklus idején hozott meg,

hármat - ez volt a harmadik - a mostani ciklusban alkotott meg. A

z első döntés a 16/1991. IV. hó 20ai alkotmánybírósági döntés. Akkor 52 képviselő - akkori ellenzéki képviselő - a kárpótlási törvénnyel kapcsolatban fordult az Alkotmánybírósághoz. Amikor

ezt megtették, ugyanaz az alkotmányos passzus volt az Alkotmánybír

óságra vonatkozóan hatályban,

mint most, az alkotmánybírósági törvénynek ugyanazok a rendelkezései voltak hatályban, mint most.

Az Alkotmánybíróság a - továbbiakban részletesen nem idézett vagy idézendő - döntésében