Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 27 (315. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (X. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ), a napirendi pont előadója:
2309 elutasította az előzetes normakontrollt. Azt fejtegette, hogy nem kíván a törvényalkotás munkájába beleavatkozni. Felhívta a 31/1990. december 18ai korábbi határozatát, amelyben arra tért ki, hogy az Alkotmánybíróság nem veheti át a törvényhozás és többek között a végrehajtó hatalom feladatát s em. Ezt követően, még mindig az előző ciklusban, 1992 végén a költségvetéssel kapcsolatban 59 képviselő - az 52es és az 59es képviselői szám valamilyen érdekes oknál fogva ismétlődik, csak a döntés eredménye nem - kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapíts a meg az előzetes normakontroll keretében a költségvetés alkotmányellenességét. Ugyanis az akkori költségvetési bizottság - ha jól emlékszem, bár ebben tévedhetek - Csurka István indítványára a Magyar Televízió és a Magyar Rádió költségvetését a Minisztere lnöki Hivatalnál helyezte el. Akkor a 64/1992. december 1jei döntésében az Alkotmánybíróság - megint csak hivatkozva az előző két döntésre - elutasította az előzetes normakontroll iránti igényt. Összességében tehát 1990 és '94 között egyetlen esetben sem adott helyt előzetes normakontroll iránti igénynek. 1994ben megváltozott a Házszabály, és az új Házszabály a záróvita intézményével és a zárószavazás intézményével - amire vonatkozó passzusokat most az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett - megteremt ette a technikai lehetőségét annak, hogy legyen egy végleges szöveg, amit már később nem módosít a Ház, és így az Alkotmánybírósághoz lehessen fordulni. Ez meg is történt: az emberi jogi bizottság 1996ban az Alkotmánybírósághoz fordult. Akkor a 22/1996. V I. hó 25ei döntésében érdemben elbírálta ezt a kérelmet az Alkotmánybíróság. Majd '97ben a 29/1997. IV. hó 29ei alkotmánybírósági döntés, ezúttal ismét 52 képviselő kérelmére fordult előzetes normakontrollal az Alkotmánybírósághoz. Ezt újra érdemben elb írálta az Alkotmánybíróság, és itt jön az a pont, ami - a legnagyobb tisztelettel azt kell mondanom - a jogtörténészek számára feladat, hogy megoldják: ebben a döntésében az Alkotmánybíróság megállapítja azt, hogy alkotmányban biztosítandó joga 50 képvisel őnek előzetes normakontrollt kérni, és ezt az Országgyűlés semmilyen módon nem korlátozhatja, nem kötheti négyötödös szavazáshoz, mint ahogy odáig kötötte. Ez azért érdekes, és a jogtörténészek számára azért megoldandó feladat, mert az 50 képviselő előzete s normakontroll iránti joga 1989 óta van benne az alkotmánybírósági törvényben. Az Alkotmánybíróság - mint tudjuk - a döntéseit az alkotmányból vezeti le; az alkotmány sem változott, az alkotmánybírósági döntés sem változott. Igazából az ítéleteket figyelm esen olvasó keresi, hogy mi az az ok, ami miatt 1990 és '94 között nem volt alkotmányos joga 50 képviselőnek előzetes normakontrollt kérni. 1990 és '94 között a Házszabály, ami még technikai lehetőséget sem adott arra, hogy legyen egy végleges szöveg, ez n em volt alkotmányellenes, tehát az akkori Házszabály alkotmányellenességét két ízben is tárgyalhatta volna az Alkotmánybíróság - egyik alkalommal sem mondta ki. Az új Házszabály technikai lehetőséget megteremtő rendelkezéseiről viszont kimondta, hogy alkot mányellenesek. Mint emlékezetes, a tisztelt Ház ezen '97. áprilisi döntés után tárgyalta meg a kérdést, és akkor elhangzott egyfelől egy ellenzéki nyilatkozat, amely azt mondta - a Világgazdaságban megjelent nyilatkozat, ellenzéki képviselőtársam nyilatkoz ata , hogy ezzel a döntésével páratlan obstrukciós lehetőséget teremtett az Alkotmánybíróság a mindenkori ellenzék számára. Majd ellenzéki módosító indítvány is született, amely úgy hidalta volna át ezt a helyzetet - úgy gondolom, a demokrácia elveit nem sértve, tehát nem megteremtve azt a lehetőséget, hogy ha 336 igen szavazat, 50 nem szavazat születik egy törvénynél, a 336 igennel szavazó képviselő, aki mégis a választópolgárok több mint 80 százalékát képviseli, az ő szavazatukat ne lehessen obstruálni e gy előzetes normakontrollal , éppen ellenzéki indítványra, az alkotmányügyi bizottság úgy próbálta áthidalni, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvényben szüntette meg azt a lehetőséget, hogy akár parlamenti bizottság, akár 50 képviselő előzetes normakon trollal éljen, mint ahogy egyébként más országokban - például Spanyolországban is - megszüntették az egész előzetes normakontroll intézményét 1985ben.
