Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 27 (315. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
2304 másik, hanem a harmadik az, amely egy eddig nem létező intézményrendszer, a közhasznú szervezetek szervezeti eljár ási kérdéseit próbálja egybefoglalni. Ez a szabályozási forma természetesen önmagában még nem minősíti a törvényjavaslatot, de azt hiszem, kifejezi azt a dilemmát, amelyet korábban már többen érintettek a képviselőtársaim közül, hogy amennyiben az első úto n haladunk, tehát egy részletes, kódexszerű törvényt fogadunk el, akkor annak illik tartalmaznia mindazon kérdéseket, amelyek fontosak, mondjuk, a közhasznú szervezetek működésében. Ebben az esetben természetesen jól lehet tájékozódni, de azt a kockázatot fel kell vállalni, hogy amennyiben valamit nem szabályozunk, az a gyakorlatban problémát okozhat. Ez a törvényjavaslat, ahogy mondtam, szerintem talán túl keveset próbál megfogalmazni, amikor csak a közhasznú szervezetek szervezeti eljárási rendjével fogla lkozik. Természetesen a gyakorlat fogja majd minősíteni ezt a felfogást, azonban úgy látom a civil szervezetek reagálásából, hogy az előkészítés szakaszában felmerült valamelyik bővebb változat felé kellett volna elmenni, az talán kevesebb problémát okozna . A második kérdéskör a célok és a tartalom összhangja. A törvényjavaslat preambuluma öt célcsoportot fogalmaz meg, amelynek érdekében ez a törvényjavaslat megfogalmazódna. Megítélésem szerint ezek a célcsoportok a törvényjavaslat további tartalmi rendelke zéseiben nem jönnek vissza maradéktalanul. Miről van szó? Azt mondják a bevezető rendelkezések, hogy a nem kormányzati és nem haszonérdekelt, öntevékeny szervezetek érdekében fogalmazódik meg a törvény - szerintem nem ennek érdekében fogalmazódik meg, mert hiszen mintegy 50 ezer ilyen szervezet van, de ezek közül egy kisebb csoportot, az úgynevezett közhasznú szervezeteket próbálja megfogalmazni. Arról van szó - és ezt, azt hiszem, kellőképpen meg kell tudni magyarázni , hogy a ma létező vagy a jövőben lét ező, nyilvántartásba kerülő társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok s a többi, közül csak azok minősülnek majd közhasznú szervezeteknek, amelyek megfelelnek a törvényben meghatározott feltételeknek. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy a bevezető, p reambulum rész teljesen felesleges, hiszen a törvény célját az 1. § kiválóan elmondja, leírja. (23.10) A harmadik kérdéskör a fogalmak, kategóriák és a közhasznú tevékenység problematikája. A törvényjavaslat a közhasznú szervezeteket úgy próbálja szabályoz ni, hogy általában - mondja - vannak a közhasznú szervezetek, ezen belül két kategória létezik, az egyiknek ismét csak az a neve, hogy közhasznú szervezet, a másik fokozat pedig a kiemelkedően közhasznú szervezet. Szerintem ez a gyakorlatban több problémát fog okozni, mert ez a két fogalom - tehát ami a közhasznú szervezeteken belül van - nem eléggé karakteres, nem eléggé tiszta. Nem ártott volna azon a korábbi vonalon végighaladni, hogy, mondjuk, lett volna az alapvetően vagy általánosan közhasznú szerveze t, és ehhez képest lenne egy kiemelten vagy kiemelkedően közhasznú szervezet. Az is elképzelhető természetesen - ahogy Puha képviselőtársam mondta , hogy három fokozatot jelöltünk volna meg a törvényben. Korábban felmerült öt, akkor az volt a baj, hogy so k. Végül maradtunk a háromnál, majd a kettőnél, de szerintem lehet, hogy ha így haladtunk volna, akkor az egy is elég lett volna. Mindenesetre a kettő között a különbség a javaslat szerint csupán az, hogy a kiemelkedően közhasznú szervezet a normál közhasz núhoz képest még elláthat olyan közfeladatot, amelyet eddig állam vagy helyi önkormányzat látott el, illetőleg a fontosabb tevékenységi adatait sajtó útján is nyilvánosságra hozza. Ezek természetesen fontos kitételek, de azt gondolom, igazán fontos majd ta lán az első lesz, tehát a közfeladat ellátása, amennyiben jól meg tudjuk határozni, fogalmazni, talán még pontosítani a törvényjavaslatban. Arra gondolok - ami eddig nem igazán működött , hogy nem is annyira állami, de inkább önkormányzati feladatok, közf eladatok ellátását talán majd fokozottan átvállalják civil szervezetek, és ha nem is profitábilisan, nem is nagyobb hatékonysággal, de talán legalább olyan hatékonysággal el tudják látni, mint az önkormányzatok, és ezzel bizonyos önkormányzati kapacitásoka t is ki tudnak váltani. Erre nagy szükség lenne.
