Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 27 (315. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
2305 A törvényjavaslat egyik gyenge pontja lesz megítélésem szerint a közhasznú tevékenységek meghatározása, 26. §. Szerintem sok a 18 pont, vannak benne olyan pontok, amelyeket talán nem kellene beletenni. Hisze n nem arról van itt szó, hogy nem közhasznú tevékenység vagy köztevékenység, vagy társadalmilag hasznos tevékenység mondjuk az árvíz- és belvízvédelem, de azt hiszem, hogy talán mégsem kellene a közhasznú civil szervezetek preferált körébe tenni mondjuk pé ldául ezt a tevékenységi kört. Vagy például olyan általánosan megfogalmazni, hogy sport. Tudjuk, hogy a sporttevékenységben is többféle van a versenysporttól egészen a diáksportig. Azt hiszem, nem ártana ezek között differenciálni, mert hiszen ha ennyire s ok tevékenységi kört fogalmazunk meg a közhasznú tevékenységeknél, akkor lényegében a ma létező összes civil szervezet közhasznú szervezet lesz, amennyiben persze vállalja az egyéb szervezeti feltételeket. A negyedik kérdéskör a pénzügyi feltételek, kondíc iók ügye. A javaslat végül is a mellett a megoldás mellett döntött, hogy nem tartalmazza a különféle adókedvezményeket, mentességeket és így tovább, hanem csak utal azokra a törvényekre, amelyekben ezekről szó lesz. Ez is egy megoldás természetesen. De att ól tartok, hogy itt nem túl sokára a jelenleg egyébként is módosítás alatt lévő adótörvényekben további módosításokat kell elvégezni. El kell végezni azt a harmonizációt, amely szükséges ahhoz, hogy a közhasznú szervezetek megfelelőképpen legyenek kezelve ezekben az adótörvényekben. Végképp nem jó megoldás lenne viszont az, amire talán már most is van törekvés az előttünk lévő szjatörvény módosításánál, hogy például még külön is megnevezve preferáljuk, hogy közhasznú alapítvány vagy kiemelkedően közhasznú egyesület. Ilyen szörnyfogalmakat kár volna bevezetni az adótörvényekbe, mert ilyen egyszerűen nincs, hanem van alapítvány, amely közhasznú szervezetként működik adott esetben, és nem kiemelkedően közhasznú alapítvány. Ezzel csak annyit akarok mondani, hog y a fogalmi tisztázást és a harmonizációt fontos elvégezni, nem is túl sokára. Illetőleg attól tartok, hogy a különféle kedvezmények, mentességek a különböző adótörvényekben szétszórva - és mondom még egyszer, ez is lehet egy megoldás - ki lesznek téve ann ak az "önkénynek", amelyet az éves adótörvénymódosításoknál a költségvetés szűkössége jelenthet ilyen vonatkozásban, gondolok most az adóalapkedvezmények kulcsaira. Az ötödik kérdéskör a nyilvántartásba vétel ügye. Én azt a megoldást, amely a törvényjava slatban végül is megfogalmazódott - tehát, hogy a bíróság vegye nyilvántartásba, kvázi minősítse a szervezetet közhasznúnak , jónak tartom, elfogadom. Az más kérdés, hogy hogyan fog működni, különös tekintettel a kellő általánossággal megfogalmazott tevék enységi köri besorolásokra. Tudniillik a bírónak adott esetben bizony nagyobb lesz a mérlegelési joga avagy kötelezettsége, mint ami szerintem egyébként kellene. A törvényjavaslat megoldja magát a nyilvántartásba vételt, de nem oldja meg a törlés ügyét tel jeskörűen. Arról van szó, hogy nem tartalmazza a törvényjavaslat azt, hogy amennyiben egy közhasznú szervezet a működésében nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyeket a törvényjavaslat 56. és talán 8. §ai is tartalmaznak, akkor ezt neki saját beje lentése alapján is, észrevételeznie kell, azaz kérnie kell a nyilvántartásból való törlést - és nemcsak akkor, amikor majd az ügyészség egyszer valamikor észreveszi. Azt hiszem, a törvényjavaslatba ezt a rendelkezést pótlólag be kell tenni, még egyszer mon dom, annak érdekében, hogy az a gyanakvás, ami most is van a civil szektoron belül sokszor egymással szemben is, enyhüljön. Tehát magyarul mondva: olyan szervezetek ne legyenek közhasznúak tartósan, sokáig, amelyek ténylegesen már nem végeznek olyan közhas znú tevékenységet, nem felelnek meg azoknak a kritériumoknak, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz. A hatodik kérdéskör a hatályba léptető rendelkezések témája. Ehhez csak annyit szeretnék most itt az általános vitában megjegyezni - a módosító javaslatot majd megteszem , az a megoldás nem rossz persze, hogy a közhasznúsági feltételeknek jelenleg is megfelelő szervezetek még két évig a hatálybalépést követően működhetnek úgy is közhasznú szervezetként, hogy nem vetetik külön nyilvántartásba magukat, mert e rről van szó a 27. § (1) bekezdésében. Tehát ezzel kíméljük egy
