Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - Az egészségügyről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
226 eddig soha, semmiféle problémát nem okozott. Most kimaradna a javaslatból ez a passzus. Én nem tételezem fel, hogy ezentúl a miniszter úr nem fogja meghallgatni a pártok véleményét és javaslatát, de úgy vélem, nagyon fontos, hogy benne legyen, mert ez orientál arra, hogy olyan személyeket jelölhet csak a miniszter, akik valahol pár tsemlegesek vagy kiegyensúlyozottak az elkötelezettségüket illetően. Ennek a kimaradása tehát semmiképpen nem jó. (13.10) Igyekszem felgyorsítani, de az ajánlási rendszer, úgy gondolom, olyan fontos része ennek az eljárási törvénynek, amellyel nagyon nyoma tékosan kell foglalkoznunk. Jelenleg eltérő a jogi megoldás, mert az önkormányzati választásoknál ajánlóíven gyűjtik az aláírásokat a pártok aktivistái, az országgyűlési választásoknál pedig az ajánlószelvény, a kopogtatócédula dívik. Kérdés volt a vita so rán, hogy merre mozduljunk el az egységes szabályozásnál. A Magyar Demokrata Néppárt nagyon sajnálatosnak tartja a javaslat megoldását, mert nekünk meggyőződésünk, hogy az ajánlóív a jobb megoldás. Itt egy óriási tévedést kell tisztázni. Azok közül, akik a z ajánlási rendszer szigorúságának a fenntartása mellett szóltak - magyarul, hogy nehezítsük meg az ajánlást vagy tartsuk ilyen nehéznek, mert nyilvánvaló, hogy az ajánlási íven való aláírásgyűjtés sokkal egyszerűbbé és könnyebbé teszi az ajánlást, elsősor ban azért, mert az ajánlóíven egy személy, egy választópolgár több jelöltet is tud ajánlani , többen azt mondták, hogy ennek ezért nem kívánatos a fenntartása. A Magyar Demokrata Néppárt úgy gondolja, hogy ennél a szűrőnél nem feltétlen az a cél, hogy kis zűrjük azokat, akik - gondolok itt elsősorban a független jelöltekre , mondjuk, nem rendelkeznek elég infrastruktúrával, elég pénzzel, hogy be tudják szerezni ezeket az ajánlásokat, és ne zárjuk ki az állampolgárokat, mert az ajánlás nem tartalmaz döntést , és mindenképpen az a helyes, ha többet ajánlhatnak. Tudniillik ha csak egyet ajánlhatnak, akkor gyakorlatilag megkérdőjeleztem a szavazás titkosságát, tekintettel arra, hogy akkor mindenki tudja, mivel nyílt, nyilvános az ajánlás: akit ajánlott, valószín űleg azt is támogatja, ha csak egy ajánlást tehet; ha többet tehetek, akkor egyáltalán nem tudja más, hogy végső soron kire fogok szavazni. Végezetül még egy kérdés, erre csak utalásszerűen térek ki: a szavazat érvénytelensége. Ez nagyon fontos, mert most azt mondja a hatályos törvény, hogy érvénytelen az a szavazat, amelyből nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire, illetve melyik párt listájára voksolt, a jelenlegi törvény pedig úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az a szavazat, amit nem a szabályos mód on - tehát beikszelve, a négyzetbe "x"et téve - tesz meg a választó. Ha tehát a jelenlegi törvény szerint, mondjuk, elmulasztja, és rosszul jelöl, nem ikszel, de egyébként világos és egyértelműen megállapítható, akkor érvényes a szavazata. Én úgy gondolom , hogy a szavazói akarat a legfontosabb, annak a fenntartása olyan elv, mint a végrendelet esetében a favor testamenti, ennek a meghagyása mindenképpen indokolt lenne. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A házbizottságban kialakult megegyezésünknek megfelelően az együttes általános vitát elnapolom, folytatására a jövő heti ülésünkön kerül sor. Szabad legyen azt a megjegyzést tennem, hogy a vita stílusa és szakmai tartalma szinkronban volt a törvényjavaslatok jelentőségével. Az egészségügyről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
