Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - Az egészségügyről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter, a napirendi pont előadója:
227 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egészségügyről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/4459. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4459/12. és T/4459/1213. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Negyed százada annak, hogy az egészség ügyének kérdéseit a magyar parlament átfogóan szabályozta. Az akkor elfogadott - és jórészt ma is hatályos - egészségügyi törvény rendelkezései megfeleltek az akkori magyar társadalom által támasztott követelményeknek. Időközben megváltozott körülöttünk a világ, átalakult a gazdaság, a társadalom, kiteljesedőben van a demokrácia. Ma más veszélyek f enyegetik egészségünket, mint negyedszázada. Az orvostudomány forradalma alig belátható jelentőségű új lehetőségeket teremtett a gyógyulásra. Megváltozott az egészségről és az egészségügyről való gondolkodás is. Ismereteink és jogaink bővültével mind az eg yén, mind a közösség mást és másként kíván tenni ma már saját egészségének és gyógyulásának érdekében. Tehát jogosan várunk többet és mást a gyógyító egészségügytől, a megelőző egészségügytől, mint 25 éve. A társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos, et ikai és jogi változások megnehezítették, sőt ma már számos esetben lehetetlenné teszik a hatályos törvényi rendelkezések alkalmazását. Ez szinte folyamatos jogszabálymódosításra késztette az előző kormányokat és a jelenlegit is az egészségügy területén. A törvénymódosítások azonban csak távolról és nem összehangoltan követték az élet változásait. A hatályos jogszabályok néhány olyan rendelkezést is tartalmaznak, amelyek alkotmányossági szempontból is aggályosak. Megkönnyíti csatlakozásunkat az Európai Unió hoz, ha az egészség ügyére vonatkozó jogszabályaink is összhangban vannak az európai szabályozással. Az új törvény megalkotásának szükségességét alkotmánybírósági határozatok, országgyűlési biztosi vizsgálatok és ajánlások, valamint nemzetközi szervezetek hazánkról készített jelentései is alátámasztják. Ezek mindmind kiemelik a konkrét intézkedések mellett az állam jogalkotói felelősségét és feladatait is. Tisztelt Országgyűlés! Talán az előzőekből is látható: megérett a helyzet arra, hogy új, átfogó törvé ny szülessen az egészség ügyéről. Körülbelül másfél évi előkészítő munka, széles körű viták után most nyílik lehetőségünk arra, hogy az elkészült törvényjavaslatot vitára bocsássuk a tisztelt Ház elé, és kérjük ennek elfogadását. Tisztelt Országgyűlés! Az egészség az egyik legértékesebb kincsünk, meghatározza az egyes emberek életét, de távolról sem csak az egyén ügye; az ország lakosságának egészsége legfontosabb közjavaink egyike. Akkor és csakis akkor remélhetjük, hogy a magunk elé kitűzött célokat - a g azdaság fejlődését, a társadalom felemelkedését, a polgárosodást, emberi jogaink kiteljesedését - elérjük, ha ehhez a lakosság egészsége is fedezetet biztosít. Ma még távol vagyunk ettől. Közismert az a sajnálatos tény, hogy a magyar lakosság egészségi áll apota európai összehasonlításban még mindig a legrosszabbak közé tartozik. Van néhány reményt keltő eredményünk: 10 ezrelék alá csökkent a csecsemőhalandóság, és lassanlassan javul néhány betegség halálozási vagy előfordulási mutatója; sikerült megállítan i a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás növekedését, az agyérbetegségben való elhalálozás csökken. De még ma sincs kézzelfogható javulás például a daganatos betegségek esetében. Látnunk kell azonban, hogy ez sem elháríthatatlan sorscsapás. Szá mos fejlett ország példája meggyőző: csupán azzal, ha megtennénk a rég tervezett lépéseket a dohányzás visszaszorítására és megváltoztatnánk táplálkozási szokásainkat, néhány év, esetleg egykét évtized alatt több tízezer élet lenne megmenthető. Különösen magas a középkorú férfiak halandósága, és ha a körülményeken nem javítunk, a magyar újszülött még mindig 78 évvel rövidebb életre számíthat, mint a szomszédos Ausztriában. Halálozási mutatóink tehát súlyos helyzetet tükröznek. Ugyanilyen fontos azonban él etünk minősége. Egyre többen szenvedünk egy vagy több krónikus betegségben, válunk rokkanttá, egyre
