Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
225 törvény szerint is ugyanilyen szabályok, ugyanilyen feltételek szerint lehet a közös listán indulniuk a pártoknak. Tisztelt Képviselőtársaim! Az pedig, hogy valakiben felmerül, hogy közös lis ta esetén, amikor a választókerületekben két szavazólapot kapva a megyei, illetőleg fővárosi listára adják le voksukat az állampolgárok, és adott esetben közös listára adnak le voksokat, hogy ezt el lehetne bármiféle spekulatív módon választani, hogy most az állampolgár, aki a közös listára szavazott, ott a szavazófülkében tulajdonképpen melyik pártra akart szavazni, és ilyen alapon utólag, spekulatív úton megállapítani és elválasztani, hogy az egyik mégsem kapott 5 százalékot, ezt nonszensznek tartom. A ma gam részéről őszintén csodálkozom felkészült és a tárgyalássorozatban részt vett szabaddemokrata képviselőtársaimon, Hack Péteren - őszintén szólva, amikor ő hozzászólt, akkor úgy gondoltam, hogy tréfál vagy csak karakírozza a dolgot, hogy Torgyán József m ilyen lehetetlenséget mondott de aztán Szigethy képviselőtársam ezt részletesebben kifejtette, hogy hogyan képzeli el, hogy mégiscsak valahogy vissza lehetne csempészni ezt az 5 százalékot, tehát el lehetne választani a szavazópolgárnak a szavazatát, amely et a közös listára ad. Olyan magyarázatot adott, hogy a töredékszavazatokra vonatkozó megállapodásból lehet visszakövetkeztetni tulajdonképpen, és úgy az 5 százalékos határt megállapítani. Hát, tisztelt képviselőtársaim, mint tudjuk, még ha elképzelhető le nne is, hogy egy pártmegállapodást, amely a töredékszavazatok megállapítására vonatkozik, utólag kivetítsünk a választói akaratra, még ha ez elképzelhető is lenne, mint ahogy nem elképzelhető, azért felhívnám tisztelt képviselőtársaim figyelmét, mindenekel őtt az általam nagyra becsült Szigethy képviselőtársam figyelmét, hogy a töredékszavazatokra vonatkozó megállapodás azt jelenti, hogy az országos listára miként menjen az a szavazatmennyiség, amely a mandátumot nem nyert egyéni képviselőre vonatkozott, és semmiféle eligazítást nem nyújt arra, hogy a megyei, illetőleg a fővárosi listára közvetlenül leadott, pártlistára leadott szavazatot hogyan kell megosztani. Ebből ilyen következtetést levonni, úgy hiszem, hirtelen felindulás lehetett, amit Torgyán József kétség kívül sajátos felszólalása váltott ki szabaddemokrata képviselőtársaimból. Rátérve az eljárásjogi törvényre, amelyet a Magyar Demokrata Néppárt szintén nagyon fontosnak tart, és üdvözöl, hogy ez megszületett, tehát van vagy lesz egy egységes eljárás jogi kódex. Ebben végig erős volt a törekvés a Belügyminisztérium előkészítő szakemberei részéről, akik érezték azt a problémahalmazt, amely egyegy választás kapcsán jelentkezik azzal, hogy itt szétszórt joganyag volt és nem is teljes joganyag. Néhány oly an kérdésre szeretnék rámutatni, amely változatlanul problémaként jelentkezik. Mindenekelőtt - hogy sorba menjek a választási folyamaton - a választókerületek kialakítása. Messze egyetértek azzal, amit Trombitás képviselőtársam, a Fidesz képviselője mondot t. Valóban, az a fajta kialakítása a választókerületeknek, ahogy ma kinéz, teljesen mindegy - Toller képviselőtársamnak mondom , hogy mikor, hogyan, milyen körülmények között... Pillanatnyilag lehetséges, hogy egy szavazat két és félszer annyit ér, mint e gy másik, annak következtében a választókerületek határai így lettek megvonva. (Dr. Toller László és dr. Bihari Mihály: Az más. - Zaj az MSZP padsoraiban.) A választókerületek határai nem jól vannak megvonva, de pillanatnyilag ez az eljárásjogi törvény - m int ahogy ez nem is törvényhozási kompetencia - nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Egyféleképpen foglalkozik, s erre szeretném felhívni a figyelmet, mert ez a javaslattal kapcsolatos, az elveket, a választókerületek kialakításának elveit határozza meg. Nos , a hatályos törvényünk hét pontban próbálja beszorítani a kormány mozgásterét, és a jelenlegi eljárásjogi törvény csak két pontot tart meg. Ezek közül megfontolandó, hogy miért adunk nagyobb mozgásteret a kormánynak. Úgy gondolom, ezt a kérdést minél jobb an körül kell határolnia a törvényhozásnak. A másik ilyen kérdés az Országos Választási Bizottság öt tagjára vonatkozó javaslattétel, ami a belügyminiszter úr kompetenciája. A jelenlegi hatályos törvény szerint a pártok javaslataira is figyelemmel teszi me g az előterjesztést a miniszter úr erre az öt személyre. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy a pártok jelölnek. A miniszter úr jelöl, de a javaslatokat is figyelembe veszi. Ez
