Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 27 (315. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló 86/1997. (X. 8.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
2232 területre biztosan azt mondani, hogy erre vízjogi engedélyt és mindent lehet szerezni, azt öttíz év múlva is ott tudják használni, ezt nem lehet kimondani a jelenlegi szabályok szerint. Másrészt kérdezem én, a sokat forszírozott kérdésben, amely így hangzik: "Egyetérte ön azzal, hogy Magyarországon külföldi sem egyénileg, sem szervezeteken keresztül - annak tagjaként vagy tulajdonosként köz vetve és maga a szervezet - ne szerezhessen tulajdont?" a szervezetbe itt bele kell érteni az eddig földszerzésre jogosult szervezeteket is? Tehát úgymint a legelő- és erdőbirtokosságot, az önkormányzatot vagy az egyházakat? Az 1994. évi LV. törvény földsz erzési tilalma vonatkozik majd rájuk is a következőkben? Erre szeretnék magyarázatot kapni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szintén két percben adok szót Gellért Kis Gábor úrnak, Magya r Szocialista Párt. GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP) : De csak azért, mert véletlenszerűen elnök asszony megszólított az imént. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Fel van írva a neve. GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP) : Három rövid megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik az, h ogy amíg az adásidő tartott, addig is és azóta is a vita nagyobbik része nem arról zajlik, ami a napirendi pontban fogalmazódott meg, hanem arról, ami abban nem fogalmazódott meg. Ez egy különös sajátossága ennek a mai vitánknak. A másik megjegyzés az inká bb arra a történelemórára vagy inkább történelmi két percre vonatkozik, amelyet Torgyán József tartott itt nekünk. Arra a megjegyzésére utalok ugyanis, hogy az Aranybulla óta milyen kötelezettségek vannak a magyar föld elidegeníthetetlenségével kapcsolatba n. Én csak szeretném az Országgyűlés belső nyilvánosságát és a szélesebb nyilvánosságot is tájékoztatni arról, hogy erről azért a mi történeti ismereteink kicsit bővebbek, mint Torgyán Józseféi. Ugyanis volt itt a magyar történelemben nem egy és nem két id őszak. Hogy csak a legfontosabbakra utaljak, például a török hódoltság utáni időszakra, amikor a neoacquistica commissio, az új szerzemény bizottság Mária Terézia idején jelentős földbirtokokat adott idegen kézre. És a sajátossága ennek a történelmi példáz atnak az, hogy már akkor is a reformátorírók nagy hévvel tiltakoztak ez ellen, utóbb pedig ezek a birtokos családok bizony igencsak magyarrá lettek, és a későbbiek során elég sokat köszönhettünk nekik akár a gazdaságban, akár a magyar kultúrában. Nem baj, ha ezeket a példázatokat figyelembe vesszük, és nem az Aranybullához kell visszamenni, hanem a jelen kort kell vizsgálni. Ha meg a történelemről beszélünk, akkor legyünk pontosak! Ha már a jelen korban nem tud pontos lenni az előadó, legalább próbálja meg a történelmet híven, a történteknek megfelelően előadni. Köszönöm. /Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Balsai István úr, a Magyar Demokrata Fórum részéről szólásra készül Szabó Iván úr helyett a Demokrata Néppárt részéről Pusztai Erzsébet képviselő asszony. Megadom a szót Balsai István úrnak. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt még jelen levő országgyűlési Képviselőtársaim! Már lá tom a holnapi újságok címlapjait. Legalább három napilap azt fogja írni: Tovább folyik az áldatlan kötélhúzás a népszavazás és a tervezett NATOtagság körül. Iszapbirkózás folyik a parlamentben. Néha NATOellenességet is lehet érzékelni.
