Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 27 (315. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló 86/1997. (X. 8.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
2217 Módosítani kell az október 7én született országgyűlési határozati javaslatot. Ennek a szükségessége mindenki előtt nyilvánvaló, Sok ok miatt kell módosítani. Egyrészt, amit államtitkár úr is kifejtett, hogy november 16án, november hónap során lehessen sikeres, alkotmányos keretek között folyó népszavazást tartani a NATO ügyéről is. Ebben tehát egyetértünk - ebben nincs vita közöttünk. Éppen ezért, ebből a meggyőződésből szavazta meg az ellenzék számos frakciója ennek a határozati javaslatnak a sürgős tárgyalásban való vitatását. Egyetértünk azzal, közös cél legyen az, hogy novemberben sikeres népszavazás legyen, az államtitkár úr által ismertetett eljárásrend miatt. Azonban november 16át nem kellene fétisként kezelnü nk, hiszen valamennyiünk előtt ismert ma már az a tény, hogy november 16án vagy november 17én nem történik aláírási ceremónia, nem hívják meg a külügyminisztereket, nem kell Madridba látogatnia egyetlen egy kormányfőnek sem; nem történik semmi más novemb er 17én, mint az, hogy néhány adminisztrátor egy borítékba tesz egy levelet, és feladja. A szokásoknak megfelelően négy héttel korábban illik feladni ezt a levelet: nem kettővel, nem hárommal, hanem négy héttel. Ez egy kialakult szokás, amit mi elfogadtun k abban a tudatban, hogy ezt az időpontot tartani tudjuk. De nem történik semmilyen tragédia akkor, hogyha a levél útja a brüsszeli diplomatákhoz, a NATOcsatlakozás ügyében véleményt formáló politikusokhoz nem négy hetet vesz igénybe, csak három és fél he tet vagy ne adj' Isten, három hetet. Tehát az, aki fétisként kezeli a november 16i dátumot, leplezi a valóság egy részét, hogy itt egy szokásjogban kialakult eljárásrendről van szó, és semmiféle merev határidőkről nincs szó. Éppen ezért, azt gondolom, az ellenzék frakcióinak az a javaslata, hogy még novemberben történjen meg a népszavazás, akceptálható és elfogadható lehetett volna a kormánypártok részéről is. Mi az, amiben vita van közöttünk? Hiszen a NATO ügyében látható módon nincsen. Mi az, amiben mégi s van nézeteltérés? Az mindenki előtt ismert, hogy a földkérdésben a kormány beterjesztett egy törvénymódosítást, éppen ezért elindult egy akció, éppen ezért elindult, ha úgy tetszik, egy polgári kezdeményezés, aláírások gyűltek össze. Több mint 200 ezer a láírás hitelesíttetett, több mint 330 ezer aláírás összegyűjtetett és ezt senkinek nincs módja figyelmen kívül hagyni, sem a kormánypártoknak, sem az ellenzéki pártoknak. Sajnálatos módon ezért nem volt abban a helyzetben egyetlenegy ellenzéki frakció sem, hogy Horn Gyulának arra a javaslatára igent mondjon - még ha az azt is jelentette volna, hogy az ellenzék néhány napig triumfálhatott volna, győzelmet aratott volna , mert visszavonta volna a kormány a földtörvénynek azt a módosítását, amely közvetve ugy an, de lehetővé teszi a külföldiek földtulajdonszerzését. Nekünk ezzel a talmi győzelemmel szemben fontosabb volt az a meggyőződésünk, amit egyértelműen látnunk kellett az Alkotmánybíróság döntésében, hogy sem a kormánypártok, sem az ellenzéki pártok nem s áfárkodhatnak a 200 ezer polgár aláírásával nem tehetjük meg, nem mondhatunk le erről a népszavazásról. Ennek a földkérdésben folytatott népszavazásnak meg kell történnie, ezt sem ellenzéki, sem kormánypárti alku nem akadályozhatja meg. Ez az, ami egyértel mű és világos az Alkotmánybíróság döntése után. Miben van tehát közöttünk vita? Abban, hogy véleményünk szerint a kormánypártok igyekeznek lehetetlenné tenni a földkérdés népszavazásra bocsátását, ennek érdekében eddig semmilyen eszköztől nem hátráltak meg , még azoktól az eszközöktől sem, amelyek a NATOnépszavazás időben való megtartását kockáztatták volna. Ma már nem a nyílt alkotmányellenes ügyrendi praktikákhoz folyamodnak, hanem úgymond az időhúzás eszközéhez. Miben állt az ellenzék javaslata egy hétte l ezelőtt? Nem másban, mint abban, hogy azt a döntést, amit előbb vagy utóbb úgy is meg kell hoznia ennek a Háznak, hozzuk meg most, hogy tiszta vizet önthessünk a pohárba most. Hiszen miről is szól a népszavazásról szóló törvény? Arról, hogy a beterjeszté stől, az aláírások beadásától számított 2 hónapon belül a parlamentnek döntenie kell a polgárok által kezdeményezett népszavazás kiírásáról. Szeptember 16án Gál Zoltán dolgozószobájában több százezer aláírást adtak át; szeptember 16ától számítva a 2 hóna p november
