Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
222 nem egyeznek meg, akkor a törvény el eve feltételezi, hogy egymás között egyenlő arányban részesednének a szavazatokból. Ez három pártig semmiféle gondot nem jelent, hiszen tizenöt pártnál minden párt biztosan megkapja az 5 százalékot ilyen megosztás esetében is. A probléma, amely fölvetődhet , és amely ezzel megoldható, a négy vagy több pártot érintő közös listáknál jelentkezhet. Ebben az esetben, ha nem kötnek előzetes megállapodást, akkor valamennyi párt viseli annak a kockázatát, hogy nem éri el az 5 százalékos bekerülési küszöböt, hiszen e bben az esetben nyilvánvaló, hogy már az egy pártra eső átlag nem érné el az 5 százalékot. Ez a Torgyán József által felvetett gondolat megfontolandó, és ha ilyen módosító indítvány érkezik az Országgyűlés elé, akkor a kormánypártok minden bizonnyal meggon dolják, hogy ezt támogassáke ezt vagy sem. A következő kérdés, amelyről beszélni szeretnék, már általánosabb és általában a választási rendszerrel foglalkozik. Reagálni szeretnék néhány olyan felszólalásra, amely ma már elhangzott és további kérdéseket ér int. Trombitás Zoltán említette azt, hogy véleménye szerint késő már a törvény módosítása, hiszen néhány hónap van hátra a választásokig. Nos, ez az érv már több hónapja többször elhangzott, még régebben is elhangzott; úgy gondolom, hogy addig, amíg ennek nincs alkotmányos akadálya, és igazában magyar közjogi hagyománya sincs, hogy ezt az illemszabályt be kellene tartani, addig erre nem célszerű hivatkozni. (12.50) Szeretném hangsúlyozni azt, hogy a mostani módosításban szándékosan nincsenek benne további e lemek. Tehát azok a nagy jelentőségű kérdések, amelyekről Hack Péter, Trombitás Zoltán és Toller László is beszélt, amelyek valójában strukturális változást jelentenének a választási rendszerben, nem szerepelnek a mostani javaslatban, csak ez a viszonylag kis terjedelmű, a közös és a kapcsolt listákat érintő módosító csomag van előttünk. Nem hiszem, hogy bármiféle illemszabályba ütközne, hogyha erről az Országgyűlés most nem döntene, és bizonytalan helyzetbe hozná azokat a pártokat, amelyeknél esetleges bír ói döntéstől függne a választásokon való indulásoknak az adott lehetősége egyszerűen azért, mert ezt a kérdést az Országgyűlés nem rendezné. Egyébként 1994 elején, a választások előtt néhány hónappal születtek meg többek között azok a módosító javaslatok, amelyek ezt a furcsa helyzetet teremtették, hiszen az akkori törvénymódosítás néhány eleme nem volt teljes egészében összhangban a törvény egészével - abból adódtak az ellentmondások. De ha már erre a törvényre hivatkoztam: éppen a korábbi kormánykoalíció által beterjesztett választójogi törvénymódosítás érkezett nagyon későn a választások előtt. Igaz, hogy a keresztülvitt változtatások ugyancsak nem voltak nagy jelentőségűek - ahogy a mostani sem az , azonban a kormány eredeti előterjesztésében olyan kard inális kérdések szerepeltek, mint például az, hogy valamennyi határon kívüli magyar állampolgár - függetlenül a távozásától, függetlenül attól, hogy esetleg csak a szülei jogán kapta meg a magyar állampolgárságot - magyar választójogot kapott volna. Ez a m ódosítás nem ment keresztül, de elő volt terjesztve. A mostani előterjesztés közel sem ilyen mértékű, közel sem ilyen jelentőségű: nem hiszem, hogy bármiféle illemszabályba ütközne ennek a teljesítése. A következő kérdés, amiről Trombitás Zoltán beszélt, m ár előremutat. Felvetette azt, hogy a szavazatok nem egyenjogúak - egyetértünk vele. A szavazatok egyenjogúságát csak az arányos rendszer tudja biztosítani. A Szabad Demokraták Szövetsége 1996 elején letette azt az arányosítási modellt, amelynek a próbaszá mításai biztosították az alkalmazhatóságát nem rajtunk múlott, hogy ezen a területen nem tudtunk előrelépni. Valóban örülünk egyébként, hogy mind a Fidesz, mind pedig a Magyar Demokrata Néppárt ezt a javaslatunkat már akkor támogatta. Elnézést (Az elnök a
