Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
221 előtt áll. Már jelezte, hogy a választójogi törvény, az országgyűlési képv iselők választásáról szóló törvény módosítása kapcsán én néhány kérdésről részletesebben beszélni fogok. Mindenekelőtt szeretném jelezni, hogy sokkal szívesebben beszélnék nagyobb törvényről, mint ami most az Országgyűlés előtt áll, hiszen ez a törvény tul ajdonképpen mással nem foglalkozik, mint a közös és a kapcsolt listák eddigi szabályozásának nem egyértelműségéből adódó néhány probléma feloldásával. Már többen említették, hogy a választójogi törvény további fejlesztése szükséges, és erre valószínűleg a következő parlamenti ciklus elején talán sor is kerül. Ezekkel a kérdésekkel a felszólalásom későbbi részében szeretnék foglalkozni, hiszen - a tíz percre tekintettel - elsősorban a mostani törvényt érintő néhány kérdést szeretnék részletesebben ismertetni . Nem tudok egyetérteni Sepsey Tamás azon felvetésével, hogy a mostani törvényjavaslat tulajdonképpen valamiféle kormánypárti igényt elégítene ki. A hatályos törvény értelmezése kapcsán a sajtóban - éppen ellenzéki pártok vezetői részéről - néhány olyan jo gértelmezés volt olvasható, hogy ezekből a tárgyalásokból esetleg olyan előzetes együttműködések alakulhattak volna ki, amelyek többek szerint nem feleltek meg a hatályos választójogi törvény rendelkezéseinek. Jogos volt az az igény, hogy nem szabad az uto lsó pillanatra hagyni, hogy a bíróság esetleg már felállt pártszövetségek összetételének, listáinak jogellenességét állapítsa meg, és ezzel esetleges bírósági döntések befolyásolhassák a választási eredményt. Éppen az ellenzéki pártok érdekében áll az, hog y a nem teljesen egyértelmű, hatályos törvényi szabályozást tegyük világossá, egyértelművé, és ahogy Torgyán József felszólalásában erről beszélt is, ez a későbbi időszakokban is minden kérdésben meghatározhassa azt, hogy hogyan lehet közös és kapcsolt lis tákat állítani. A közös listánál több párt eleve közösen indít képviselőjelölteket, közösen állít listát. A kapcsolt listáknál a már így létrejött külön listákat utólagosan kapcsolják össze, de a kettő szabályozása között azért feltétlenül vannak bizonyos különbségek. Torgyán József felszólalásában felvetette azt az igényt, amellyel egyébként a kormánypártok végig egyetértettek, hogy a parlamentbe - lehetőség szerint - nagyon csekély támogatottságú pártok - a közös vagy a kapcsolt listák szabályozásának nem kielégítő volta miatt - ne kerülhessenek be, legyen tejesen világos az, hogy ha egy párt listás mandátumot szerez, akkor az ország választójoggal élő választópolgárai legalább 5 százalékának támogatottságát élvezze. Egyébként a parlamenti munka rendkívüli mértékben szétaprózódhatna, és ez esetleg a kormányozhatóságot is befolyásolná. Nos, a mostani javaslatok tulajdonképpen ezen a vonalon haladnak tovább. A mostani szabályozás alapelve az, hogy ugyanazok a pártok másmás megyében ne állítsanak különböző li stákat, azonos összetételben jelenhessenek csak meg az országos listán végezetül - ez érthető. Egy önkormányzati választásnál semmi kivetnivaló nincs abban, hogy azonos pártok az egyik városban ezzel a párttal, a másik városban amazzal a párttal kötnek meg állapodásokat a város vagy a község kormányozhatósága érdekében. Az országban azonban meglehetősen furcsa helyzet alakulna ki, hogyha például az egyik megyében később kormányra kerülő pártok kötnének megállapodást, a másik megyében olyan pártok kötnének kö zös megállapodást, ahol az egyik kormányra kerül, a másik nem kerül kormányra - és még sorolhatnám ezeket a példákat. A törvényjavaslat ezeket az anomáliákat kívánja megelőzni, és kíván teljesen tiszta, világos képet teremteni. Torgyán József felszólalásán ak viszont volt egy nagyon lényeges és nagyon érdekes eleme, amikor arról beszélt, hogy a közös listák esetében is ki lehessen mutatni a legalább 5 százalékos országos támogatottságot. Az általa felvett megoldás járható út, méghozzá konkrétan úgy tudnám ez t elképzelni, hogy ha pártok közös listát állítanak, akkor vagy megegyeznek egymás között abban, hogy milyen százalékos arányban oszlanak meg az országos lista tekintetében a rájuk adott szavazatok, vagy pedig, ha ebben
