Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 22 (314. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat; a személyi jövedelemadó meghatá... - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP):
2156 A csomag nem nélkülözi a történeti, politikai vonatkozásokat sem - ez a második szempont , hiszen ezek által valósul meg annak elismerése, hogy az egyházak a múltban jelentős szerepet játszottak Magyarország legszélesebb értelemben vett kultúrájának felépülésében, egyszersmind t artalmazza annak elismerését is, hogy a demokratikus magyar állam a jövőben is számít az egyházak társadalomépítő tevékenységére. A harmadik dimenzió alapvetően morális tartalmakat hordoz. Ez részben összefüggésben áll a lelkiismereti és vallásszabadság al kotmányos elvével, a legklasszikusabb szabadságeszményekkel, részben tartalmazza azt az erkölcsi megfontolást, hogy az 1948 és '51 között kártalanítás nélkül kisajátított javak fejében most - a vallásszabadság érvényesülése érdekében és közcélú tevékenység ük folytán - részleges kárpótlás illeti meg az érintett egyházakat. Erről egyébként - amint Sasvári Szilárd erről megemlékezett - egy korábbi alkotmánybírósági határozat is nagyon világosan szól. Végül, de nem utolsósorban a törvé nyjavaslatcsomagnak jelentős költségvetési kihatása is van. Ez volna a negyedik dimenzió. Talán nem szükséges részletes okfejtés ebben a Házban ahhoz, hogy megmagyarázzam: a felsorolt négyféle kiterjedés itt előttünk összefüggő rendszert alkot. Bármelyik semmibevétele, a belső arányok megbontása csak torz eredményre vezethet. Ha pusztán alkotmányjogi vagy alkotmányos szempontokat veszünk figyelembe, vagy dominánsan ilyen jellegű követelményeket fogalmazunk meg a törvényjavaslatcsomaggal kapcsolatban, alig hanem a doktrinerség hibájába esünk. A történeti, politikai szempontok egyedüli érvényesítése nyilvánvalóan alkotmányos kétségeket támasztana - gondoljunk a kárpótlási törvények hányatott sorsára. A morális tartalmak dominanciája a másik három szempont rov ására egyszerre vetne fel alkotmányos és gazdasági kétségeket. Végezetül: a hangsúlyosan vagy kizárólagosan érvényesített gazdasági szempontok politikailag a szűkkeblűség vádját vonnák maguk után, s talán még a törvényhozó szándékának amúgy kétségbevonhata tlan erkölcsi megalapozottságát tennék kérdésessé. Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Az 1867es kiegyezést követően, tehát amióta polgári értelemben beszélhetünk korszerűsödő Magyarországról, a magyar társadalomban mindenképpen, olykor azonban az Országg yűlésben is megoldandó feladatként fogalmazódott meg az állam és az egyház viszonya. A vallás szabad gyakorlatáról szóló, már szóba hozott 1895. évi XLIII. törvény volt az első olyan dokumentum, amelyben a megoldás jogi formát is öltött. Abban a törvényben azonban az állam és az egyházak gazdasági kapcsolatai hangsúlytalanok maradtak. Holott más aspektusból, elsősorban a hiányzó földreform oldaláról lehetett volna mondanivalója ez ügyben is az akkori törvényhozónak. Miután azonban ez elmaradt, 50 esztendőve l később, szerencsétlen és zaklatott történeti előzmények után - két vesztett háború, Trianon és a többi , lázas körülmények között született meg a földreform. Azt követően pedig az elvakult sztálinista diktatúra csaknem törvényen kívüli helyzetbe kénysze rítette az egyházakat. A sommásan vázolt történeti háttér önmagában azonban nem ad választ arra, hogy a ma és a közeljövő magyar társadalmában milyen szerepet foglalnak el az egyházak, ám a Magyar Szocialista Párt nevében óvnék attól, hogy bárki bármilyen mértékű szerepet határozzon meg a vallási élet intézményeinek. Ez ugyanis a hívek és az egyházak viszonyába történő beavatkozás lenne, ami pedig nyilvánvalóan alkotmánysértő. Mészáros képviselőtársam kisebbségi előadóként a bizottság nevében beszélt arról, hogy a törvénycsomagnak tükröznie kellene a valós társadalmi viszonyokat. Ha így van, akkor arra is választ kell adni, hogy mit jelent a valós társadalmi viszony. Nyilván pontos információi vannak képviselőtársamnak arról, milyen a magyar lakosság valláss zociológiai térképe. Én arra kérem őt és mindazokat, akik erre hivatkoznak, osszák meg velünk ezeket az információkat, és a magam részéről
