Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 22 (314. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat; a személyi jövedelemadó meghatá... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
2152 döntését, amely arról szól, hogy a volt ingatlanokkal kapcsolatos döntésük nem a tulajdoni jogból fakadó döntés, hanem a vallásszabadság helyreállításáról szóló döntés. Az egyház az egyik "legmélyebb " alapjog, a teljes emberi személyiséget átfogó vallási meggyőződés szabadságának kerete. Az egyház szabadsága feltétele az egyén szabadságának. Az egyház tényleges szabadságához elengedhetetlen anyagi függetlenségének, működőképességének a biztosítása. Am ikor az egyház volt ingatlanairól beszélünk, akkor e törvényjavaslatban látjuk azt, hogy részben természetben kérik vissza a volt tulajdonaikat, részben pedig a volt tulajdonaik alapul szolgálnak járadék képzésére. E járadékalap segítségével szabadon dönth etnek hitéletükről és arról is, hogy hol indítanak iskolákat, hol építenek templomokat - a gazdagréti lakótelepen, ahol templomot kívánnak építeni, vagy azon a békásmegyeri lakótelepen, ahol már megépült a templom. Ezeket a folyamatokat segítené elő az elő ttünk lévő törvényjavaslatok nagy köre. Ugyanitt fontos elmondani azt, hogy ez a járadékalap egy választási lehetőséget kínál az egyházaknak. Van, amelyik egyház élni fog ezzel, s van, amelyik nem fog ezzel élni. A református egyház például bejelentette, h ogy neki nem áll érdekében élni ezzel a járadékalappal; más megoldást fog találni a törvény, és ha ebben az irányban módosító javaslatot kell megtenni, szívesen állunk rendelkezésükre. Én tehát azt gondolom, hogy az állam, amely felelős az alapjogok biztos ításáért, felelősséggel tartozik az egyház szabadságának és függetlenségének biztosításáért. Hadd idézzem önöknek az Alkotmánybíróság indoklását: "Az állam semlegessége a vallásszabadsággal való kapcsolatban nem tétlenséget jelent. Az államnak kötelessége, hogy a vallásos meggyőződés kinyilvánítása, tanítása, a teljes életvitelben való követése... az egyéni meggyőzés szabadsága legyen. Az államnak egyrészt ezt a szabad kommunikációs folyamatot kell biztosítania; ez a kötelessége, és gondoskodni kell a szaba d véleménynyilvánításhoz való jogról is... Gondoskodnia kell az alapvető jogok védelméről, a vallásszabadsággal szemben magára a vallásszabadság jogára vonatkozó pozitív szabályozásra is szükség lehet." Erről szól az Alkotmánybíróság döntése, ez is egy elv i, fontos mondat. Hölgyeim és Uraim! A vallásszabadság alapjogának gyakorlója a polgár és annak közösségei. A FideszMagyar Polgári Párt a polgárok oldalán áll, és védi a polgárok és közösségének jogait, természetesen azokét is, akik gyakorolni akarják val lásukat. Az állam világnézeti semlegességét a vallásszabadság előfeltételeként tekinthetjük, azaz az állam nem azonosulhat egyetlen világnézettel sem, és nem fonódhat össze intézményes világnézetet hordozó szervezettel; vagyis nem lehet ateista állam Magya rországon, és nem lehet olyan pártrendszer, egypártrendszer, amelyik ezt a világnézetet akarja megvalósítani. Ilyen veszély nem is fenyeget ebben az országban. Az államegyháziság és a radikális elválasztás között átmenetet jelent az elválasztást végrehajtó , de a két fél autonómiáján alapuló együttműködés: a pozitív semlegesség. Ez jellemzi a déleurópai államok és Írország gyakorlatát. Magyarországon az elmúlt években az elválasztást mindkét fél megerősítette, ugyanakkor az együttműködésre is teret adott. Í gy ma az állam "a társadalom kiemelkedő fontosságú, értékhordozó és közösségteremtő tényezőjének" ismeri el az egyházakat, és az elválasztás "rigorózus garanciáinak fenntartása mellett" nyitott az együttműködésre, és támogatja a tevékenységüket. Ennek kapc sán kötött közoktatási megállapodást annak idején az Antallkormány az egyházakkal, s a megállapodás alapján illette meg őket az iskolákat érintő azonos szintű támogatás. Ez nem az egyházak támogatása, hanem a közfeladatok átvállalásának finanszírozása. Ez a javaslat, ami itt törvényjavaslatként van előttünk, távolítja az államot az egyház direkt hitéleti támogatásától. Ezért jó ez a javaslat, mert a függetlenséget segíti elő. Forrása pedig a jóvátétel, vagyis a jogos tulajdonukkal való szabad gazdálkodás l ehetőségének a biztosítása, tekintettel az ország teherbíró képességére.
