Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 22 (314. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat; a személyi jövedelemadó meghatá... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
2151 Mit kellene tennünk? Az előbb említettem, hogy az SZDSZ javaslatai elsősorban a kormányprogramból kiindulva - és ezt nagyon szeretném hangsúlyozni, mert úgy gondolom, hogy a javaslataink, amelyeket megfogalmaztunk, alapvetően a kormányprogramon alapulnak - arra koncentrálnak, hogy először is oktatási t erületen ne érvényesüljön ez a diszkrimináció, legyen lehetőség az adóból leírni számos oktatási költséget, és ez egyaránt érvényesüljön mindenféle magániskolára, alapítványi iskolára és egyházi iskolára. (9.40) Azonkívü l nagyon fontos pontnak tekintem, hogy a polgárok akarata érvényesüljön a finanszírozásban. A mi elképzelésünk szerint azt az 1 százalékot, amely most megjelenik - és helyesen jelenik meg egyébként a törvényjavaslatban, ezt egyébként az előttünk fekvő java slatok pozitívumaként szeretném kiemelni , tehát amely az egyházak számára felajánlható, úgy kellene elosztani - az ebből befolyó összegeket , hogy a polgárok akarata mindenképpen kiderüljön belőle, tehát az, hogy amennyi polgár felajánlotta az 1 százalé kot, ez a későbbiekben az egyházak támogatásánál egy mérce legyen, ebből induljon ki az egyes egyházak közötti elosztás. De mi azt javasoljuk, hogy a mostani költségvetési támogatás maradjon meg, és csak az inflációval növelt érték egy része alakuljon az 1 százalék arányainak megfelelően, és ezáltal egy hosszú, mondhatnám több évtizedes folyamat eredményeként fog kialakulni az az egyházi támogatási rendszer, egyházfinanszírozási rendszer, amely alapvetően a polgárok akaratán nyugszik. Azonkívül rendkívül l ényegesnek tartjuk azt is, hogy a mostani lehetőségekhez képest nagyobb lehetőség legyen az ingatlanok pénzbeli megváltására, hiszen ne feledjük el, hogy van olyan hely, ahol úgy kérnek vissza ingatlant, hogy nincs már rá igény, és nagyon sok helyen - új l akótelepen és más helyeken - lenne igény arra, hogy az egyházak létrehozzanak intézményeket. (Az elnök a poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) Végezetül hadd emeljem ki azt - azt hiszem, hogy ez kiderült a szavaimból is , hogy számunkra a törvényj avaslatok ebben a formában nem fogadhatók el, igen szavazatainkkal nem tudjuk támogatni. De arra kérem a tisztelt Házat, közösen gondolkodjunk azon, hogyan tudunk egy olyan modern megoldást találni, amely mindannyiunk számára elfogadható, és nem utolsósorb an az állam és az egyház elválasztásának és a modern XXI. századi Magyarországképnek megfelel. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Fodor Gábor képviselő úr felszólalását. Szólásra következik Sasvári Szilárd képviselő úr, a FideszMagyar Polgári Párt részéről. Őt követi majd Gellért Kis Gábor képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót Sasvári Szilárd képviselő úrnak. SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz) : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az els ő és legfontosabb mondat, amit el kell mondanom önöknek: az állam és az egyház szétválasztása nem jelenti, nem jelentheti az egyház és a társadalom elválasztását. Ez következik az alkotmányból, s ezt garantálja a jogállamiság. A polgárok éppúgy tagjai enne k a társadalomnak, mint ahogy jelentős részük az egyházak tagjai. A FideszMagyar Polgári Párt elfogadja és vallja az Alkotmánybíróság álláspontját, mely egyértelműen rögzíti az állam és az egyház kapcsolatának alkotmányos kereteit. Ez a következő: az egyh áz a civil társadalom sajátos szereplője. Az egyházak nem körülhatárolt résztevékenységre vagy meghatározott érdekek képviseletére szerveződnek, mint a gazdasági társaságok vagy egyesületek, pártok, szakszervezetek, hanem a vallás gyakorlására. A vallás vi szont a hívő számára teljes személyiséget és az élet minden területét érinti és meghatározza. A vallásszabadság garantálásától elválaszthatatlan az egyházak működőképessége. Ezzel Magyarországon minden jóakaratú ember egyetért. E tekintetben, amikor múltra révedésről beszélünk, meg kell nézni az Alkotmánybíróság
