Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 22 (314. szám) - Dr. Szabó Zoltán művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár együttes expozéja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló tör... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2141 kihatásaik túlzott mértékűek voltak, az egyházi intézménye k számára kikötött kvóta érvényesítésével pedig a hallgatók felvételi eljárásában minőségi engedményekre késztették volna a rendszert. Ennek megfelelően tehát az önök előtt fekvő szövegváltozat immáron nem az első, hanem a sokadik szövegváltozat. A törvény javaslat szövegébe ezzel olyan rendelkezések kerülnek, amelyek ugyan a finanszírozást nem érintik közvetlenül, de garantálni kívánják azt, hogy a felsőoktatás stabilitásának biztosítására való törekvés a felsőoktatás egész rendszerének minőséggarantáló tör ekvéseivel ne fusson szembe. Ez a 8. § a felvételi eljárással, a 11. § (1) bekezdésének utolsó mondata pedig az akkreditációval kapcsolatban épít be ilyen garanciákat. Természetesen ezek a követelmények nem csupán az egyházi fenntartású, hanem valamennyi f elsőoktatási intézményre vonatkoznak, és főként a hallgatók számára jelentenek megfelelő biztosítékot abban a tekintetben, hogy diplomájuk minőségben is megüti az állami elismerhetőség mértékét. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az egyházi intézmények ált al garantált részarányt a törvény egy bizonyos kvótának tekinti, amely kvótát az intézmények jogosultak feltölteni abban az esetben, ha olyan jelentkezőkkel tudják feltölteni, akik az országos átlag minőségi színvonalát elérik. Ellenkező esetben a jogosult ság, a kvóta ugyan megmarad, de az intézmény ezt a kvótát nem töltheti fel. Ez a rendelkezés nemcsak egyházi, hanem valamennyi felsőoktatási intézményre érvényes. Néhány szabály megállapítására a javaslatban azért került sor, hogy egyes jogosultságok, amel yekkel eddig csak az állami intézmények, illetőleg azok hallgatói élhettek, ezentúl a nem állami intézményekre is kiterjedjenek. A 4. § a tandíjkedvezményt és a személyi jövedelemadókedvezményt, a 9. § pedig a normatív kutatástámogatást terjeszti ki a nem állami felsőoktatási intézményekre is. A felsőoktatási törvény 114. §ának újjáformálására azért volt szükség, hogy a hitéleti, hitélettel összefüggő, illetőleg az egyházi intézmények által folytatott világi képzéseket a hatályos szabályozásnál világosabb an különítse el egymástól. Meg kellett oldani az Apostoli Szentszékkel kötött egyezményből adódó azon problémát is, hogy a létszámkvóta érvényesítésére milyen eljárási rendben kerüljön sor. Minthogy a kormány csak a hallgatói összlétszámról dönt, az egyetl en lehetséges megoldás az volt, hogy ez a feladat a miniszter azon jogkörébe kerüljön, melyben dönteni jogosult a hallgatói létszámok intézmények közötti megoszlásáról - ez a javaslat 12. §a. A létszámarányok érvényesítésének részletesebb menetét az újonn an beiktatandó 114/A. § szabályozza. A javaslat kiterjeszti a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörét a nem állami intézményekre. E jogkör nem jelent az egyházi intézmény belügyeibe való beavatkozást, hiszen nem egyházi jogi személyre vonatkozik, s mi nthogy nem jelent többet, mint megsemmisítési jogkört a jogellenes intézményi döntésekkel szemben, és minthogy a miniszter ilyen döntései bíróság előtt megtámadhatóak, kellő garanciája van annak, hogy az intézményeket egy, a belügyeikbe való érdemleges bea vatkozástól megóvja. A javaslat egy többek által vitatott paragrafusa a hallgatók világnézeti szabadságának biztosítására vonatkozik - ez az 5. §. Úgy gondolom, ennek a tételnek a kimondása annak ellenére fontos, hogy az alkotmány ezt amúgy is biztosítja. Ha ez az alkotmányos tétel nem nyerne itt hangsúlyos kiemelést, a hallgatók legfeljebb egyénekként fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz, ha valamely intézményi döntés e jogokban sértené őket. Márpedig, tisztelt Ház, ilyenekre volt példa az elmúlt időszakb an. A legkritikusabb felvételi vizsgák esetében a miniszter is felléphetne a törvénysértő intézményi döntéssel szemben. Itt tartozom felhívni a tisztelt Ház figyelmét egy, a benyújtott törvényjavaslatban található sajtóhibára. Az 5. § eredeti bekezdése a f elsőoktatási törvény 32. § új (4) bekezdését a következő szöveggel állapította volna meg: "a hallgatók világnézeti szabadságához fűződő alkotmányos jogát egyetlen felsőoktatási intézmény sem korlátozhatja, a vallásos vagy világnézeti meggyőződés a tanulmán yok megkezdésének vagy folytatásának feltételéül nem szabható". Az egyházakkal folytatott tárgyalás ugyanakkor azt is világossá tette, hogy ez a követelmény illuzórikus és nevetséges a hitéleti képzésben részt vevőkkel szemben, hiszen nyilvánvalóan nem vár ható el egy
