Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 22 (314. szám) - Kovács László külügyminiszter expozéja a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án a...
2142 intézménytől, hogy ne támasszon vallási, lelkiismereti feltételeket egy olyan személlyel szemben, akit papnak kíván képezni. Ennek a kivételnek a megfogalmazására került az általam sajtóhibásként említett mondat a törvénybe, amely úgy szól, hog y nem esik korlátozás alá hitéleti képzés esetén a hallgatók világnézeti elkötelezettsége. Természetesen nem a hallgatók világnézeti elkötelezettségéről, hanem ennek megköveteléséről van szó, hiszen a hallgatók világnézeti elkötelezettsége semmilyen képzés keretében nem eshet korlátozás alá. A benyújtott javaslat egyházfinanszírozási szempontból leglényegesebb rendelkezései a 3. §ban találhatóak. Az egyházi intézményeket érintő rendelkezés jelen formájában szó szerint tartalmazza a négy történelmi egyház azon javaslatát, melyet a törvénymódosítás előkészítése során a Miniszterelnöki Hivatalhoz juttattak el. Ez, bár eltér tőle, de nem ellenkezik a vatikáni megállapodás szövegével, és azt az elvet követi, hogy az egyházi intézmények az államilag finanszírozo tt hallgatók tekintetében az állami intézményekkel mindenben azonos támogatásban részesüljenek. Alapjában véve ugyanez az elv érvényesül a magánintézmények tekintetében is, természetesen azzal a különbséggel, hogy itt nincs létszámkvóta az államilag finans zírozott hallgatói létszámra, továbbá hogy itt a törvény által kilátásba helyezett támogatás felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A javaslat ennek megfelelően kettéválasztja a nem állami felsőoktatási intézményeket, és így külön beszél egyházi és magánf elsőoktatási intézményekről. Ezt az új szóhasználatot követve a magánintézmények tekintetében több dologról kell említést tenni: az egyik az, hogy az egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályozást nem lehetett rájuk automatikusan kiterjeszteni, mivel ennek költségvetési vonzatai vállalhatatlanok lettek volna. (9.00) Ezért szükséges, hogy a törvény kifejezetten megjelenítse, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények azonos mértékű támogatásának idő előtti bevezetése, továbbá a létszámkvóta kárpót lási jelleggel is bír. Egyébként nem lenne alkotmányos indoka az egyházi, illetőleg magánintézmények közötti bármilyen különbségtételnek. A másik lényeges dolog a magánintézményekkel kapcsolatban az, hogy ezen intézmények - ahhoz, hogy eredményesen működhe ssenek - gazdálkodási, adózási könnyítésekre szorulnak. Ezért a javaslat előkészítése kapcsán felvetődött és meg is fogalmazódott, hogy a magán felsőoktatási intézmények bekerülhessenek a közhasznú szervezetekről szóló, becenevén nonprofittörvény hatálya a lá, amit a tervezetből végül is azért voltunk kénytelenek kihagyni, mivel a parlament ezt a törvényt még nem fogadta el. Remélem, hogy a felsőoktatási törvénybe e paragrafus esetleg mégiscsak bekerülhet a nonprofittörvény elfogadása nyomán. Ez beleillene a bba a koncepcióba is, amelyet a Világbank szorgalmaz, hogy tudniillik a magánfelsőoktatás - az ő felfogásuk szerint ebbe az egyház is beletartozik - finanszírozásából az állam fokozatosan vonuljon ki, ám biztosítson ennek az intézménytípusnak olyan egyéb kedvezményeket, amelyek működésüket a piaci követelményekhez rugalmasan alkalmazkodni képessé tehetik. Tisztelt Ház! Ennyi a közoktatási, illetőleg felsőoktatási törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat. Kérem a tisztelt Házat, a javaslatokat vitass a meg, és az előterjesztéssel összhangban fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) Kovács László külügyminiszter expozéja a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a katolikus egyház magyaro rszági közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű
