Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
211 Az első problémánk a választójogi törvény módosításával kapcsolatban az, hogy későn van. Nagyon későn van már, hiszen a választások a jövő év májusában fognak lezajlani, ha valós a miniszterelnök úrnak a z a bejelentése - és miért kételkedjünk benne , hogy azt tervezi, hogy jövő májusban megtartják a választások mindkét fordulóját. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb már hat hónapon belül elkezdődik a választási kampány, tehát ehhez képest, hogy ma kezdjük el tárgyalni a választójogi törvényt, mi egy kissé későnek érezzük ezt az időpontot. Természetesen ettől még lehet róla tárgyalni csak az egyik felszólalásban elhangzott az a vélemény is - vagy talán pont az expozéban említette a belügyminiszter úr , hogy a most elfogadandó választási eljárási kódex nemsokára, esetleg még az ősszel újabb módosításon mehet keresztül, és egyes részeit ismét módosítani kell. Tehát már most úgy tárgyalunk egy kódexről - amiben viszonylag széles körű megegyezés van annak többségév el kapcsolatban , hogy már tudjuk azt, hogy nemsokára valamilyen módon újabb előterjesztések kerülnek elő azoknak a módosítására. Tudni kell azt, hogy minél közelebb van a választás időpontja, annál inkább aktuálpolitikai kérdések határozzá k meg azokat a kérdésköröket, amelyekről tárgyalni fogunk, legyen ez bármilyen mázzal leöntve és bármilyen módon benyújtva a parlament elé. Nem felejthetjük el azt, hogy a választások közeledtével ezek mindig is azok érdekeit fogják szolgálni, akik bírnak azzal a többséggel, hogy a választási törvényt módosítsák. Én nagyon ez ellen vagyok, azt gondolom, ki kell azt mondanunk, hogy ezt a törvénymódosítást nem követheti több választójogitörvénymódosítás ebben a parlamenti időszakban. Tehát le kell zárni ezt a szakaszt. Ha nem tudta ez a parlament már eddig, több mint három évet lepörgetve az idejéből, módosítani a törvényt, akkor ez az utolsó kísérlet az, amikor meg kell tenni ezeket a módosításokat, és ne módosítgassuk tovább. Bízzuk azt a következő parlamen tre, és ebben egyetértek azzal az előterjesztéssel vagy javaslattal, amit Hack Péter képviselőtársam fogalmazott meg, hogy valóban nagyon hamar kell megtenni bármilyen választójogitörvénymódosítást, lehetőleg a ciklus első időszakában, annak is az első év ében kell ilyet tenni, hiszen akkor a képviselők még kevésbé érzik a kampány közeledtét, azt, hogy akarnake indulni vagy sem, kevésbé érzik a székük bizonytalanságát, és ez jótékonyan hathat egy választójogi törvény módosításakor. Amikor mi leültünk tárgy alni a választójogi törvény módosításáról, egyetértettünk azzal, hogy külön választási eljárási kódex szülessen. Logikusnak tűnt számunkra, hogy a külön törvényekben szabályozott - és itt legalább három törvényről van szó - eljárási kérdések egy közös kóde xben szülessenek meg, ami jó abból a szempontból is, hogy egyrészt segíti a választópolgárt is az eligazodásban, segíti a választási szerveket is abban, hogy egy egységes eljárás szerint járjanak el, hiszen nem jó az, ha a különbözően szabályozott törvénye kben egyes kérdések párhuzamos szabályozással vagy egymással ellentétes szabályozással bírnak a választási eljárás tekintetében. Ez a jogbiztonságot és a választások rendjét is jól szolgálja, úgyhogy erről a kezdetektől fogva azon a véleményen voltunk, hog y egy ilyen eljárási törvényre szükség van. Ez az első anyag is, amit ezzel kapcsolatban egyébként a Belügyminisztérium választási irodája előkészített, szerintünk egy megfelelően előkészített és jó anyag volt. Természetesen nem értettünk egyet annak minde n részével, de arra szolgáltak a többpárti egyeztetések, hogy megpróbáljunk ezen csiszolni, és a mi véleményünk szerint jó irányban történtek ezek a csiszolások. Tehát egy elfogadható eljárási törvény születhet meg, amivel nem mondom azt, hogy száz százalé kosan egyetértünk, de annak döntő többségével egyet lehet érteni. A legfontosabb céljaink a következők voltak. A FideszMagyar Polgári Párt a következő preferenciákat tűzte ki, amikor másfél évvel ezelőtt megkezdődtek a választójoggal kapcsolatos tárgyalás ok. Kettő ezek közül olyan volt, amelyet már megalakulásunk óta a programunkban is, illetve a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon 1989ben is képviseltünk. Ez a kettő pedig a kis létszámú, lehetőleg 200 fő körül lévő parlament létrehozásának a szándéka, a má sik pedig egy igazságosabban létrehozott parlament.
