Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
212 A másik két ilyen kérdés tulajdonképpen később merült fel, már a parlamentáris demokrácia kialakulása és működése során, ez pedig a már előbb említett választási eljárási kódex és az ezzel kapcsolatos kér déskörök, illetve a választási kampánynak a rövidítése, korlátozása, az ott elkölthető pénzösszegek limitálása. Engedjék meg, hogy talán e két utóbbi területtel kezdjem a mondanivalómat! Az eljárási kódexre már utaltam, mellyel elvileg egyetértünk. Problém át ezzel kapcsolatban egy kérdés okoz, amely az alkotmánymódosítással is összefügg: mégpedig az, hogy mi szerettük volna, ha az alkotmány rögzíti is egyben a választások időpontját. Az előzetes tárgyalásokon abban egyetértés volt, hogy április és október hónapban tartsák meg általában a választásokat, kivéve az 1998as választást, amely május hónapban kerülne sorra, arra való tekintettel, hogy már rövid a határidő májusig. Azonban a Szocialista Párt sajnálatosan megváltoztatta az előzetes tárgyalásokon alk otott véleményét, és így nem tudtuk az alkotmányra vonatkozólag ezt a javaslatot elfogadni, hanem az a megoldás született, hogy külön törvény, méghozzá a választási törvény szabályozza majd a választások időpontját, mert a Szocialista Párt álláspontja szer int az országgyűlési választásokat májusban kell megtartani, a többi párt inkább az áprilisra szavazott volna. A mi véleményünk az, hogy az áprilisi választások lehetővé tennék a strandkormányok megalakulását, míg a májusi választások bebiztosítják, hogy m indig strandkormányok alakulnak négyévente. Bizonyítják ezt a '94. évi választások is, amikor július 1415én zajlott a kormányprogram vitája a parlamentben. Azt hiszem, nem a legjobb időpont július közepén kormányt alakítani, és ezt mindig bebetonozni, ho gy a kormányalakítás július közepén történjen. Tehát praktikus szempontokból egy áprilisi választás legalább egy június közepi lehetőséget teremtene arra, hogy a kormány megalakuljon, ami a mi véleményünk szerint mindenképpen jobb. Természetesen itt egy po litikai szándék húzódik meg, ezért mondom, hogy minél közelebb van a választások időpontja, annál inkább előrejönnek a politikai szempontok. De itt ez ebben az esetben nem áll meg, ez egy hosszú távú szocialista gondolkodás. Május 1je után jobb választáso kat tartani a posztkommunisták számára, mint előtte, én ezt természetesen megértem, úgyhogy itt ez volt a fő indok. A másik terület a választási kampány rövidítése és korlátozása. A mi javaslatunk ezzel kapcsolatban a következő volt: Magyarországon ez a 90 napos választási kampányidőszak elképesztően hosszú. Összehasonlítva - Hack Péter képviselőtársam is említette - a brit választási kampánnyal, ott valóban általában 21 napos szokott lenni, a francia alkotmány szerint pedig 2040 nap között kell tartani a választási kampánynak. A mi javaslatunk a hétpárti tárgyalássorozat elején az volt, hogy 45 napra kellene ezt lerövidíteni, tehát a felére. Ez nyugateurópai mértékkel még mindig nem számít rövidnek, de a felére lehozta volna. Sajnos, erre túl nagy nyitott ságot a tárgyalások során nem sikerült találni. A választási pénzekkel kapcsolatos kérdéskörről. Azt hiszem, persze egy kicsit túl van ragozva a közvéleményben ez a kérdés, hogy a pártok mekkora összegeket költenek a választásokra. Természetesen helyes, ha ez korlátozva és szabályozva van, azonban a jelenlegi összegre - amit megjelöl az új törvényi szabályozás, ami összességében mintegy 386 millió forintot tenne lehetővé a választásokkor elkölteni - mondhatjuk azt is, hogy magas összeg, mondhatjuk azt is, h ogy nem magas összeg, de azt gondolom, hogy ha egy magára valamit adó mosóporgyár egy új terméket dob piacra, akkor ennél jóval nagyobb összeget fog elkölteni annak reklámozására. (12.00) Tehát ez az összeg semmiképpen sem mondható túlzottan magasnak, de m i azt gondoljuk, hogy ez így megfelelő. Viszont ennek ellenőrzése egy kicsit problémákat okoz, méghozzá abból a szempontból, hogy akik jóhiszeműen betartják a törvényt, nem lehetnek biztosak abban, hogy mások, akik nem tartják be, és különböző egyéb csator nákon keresztül pénzekhez jutnak, mivel ennek az ellenőrzése nem a legmegfelelőbb, így tulajdonképpen hátrányt szenvedhetnek a választási kampányban.
