Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
2085 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Sepsey Tamá s képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Nem kívántam és nem is kívánok néven nevezni országokat, mert ezzel nem szeretném megzavarni Magyarország nemzetközi kapcsolatait. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Két olyan képviselő neve jelent meg a monitoron, akik nincsenek az ülésteremben. Megadom a szót Kőszeg Ferenc képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. KŐSZEG FERENC (SZDSZ) : El nök Asszony! Tisztelt Ház! Örülök, hogy ellenzéki képviselőtársam annyira elégedett a menedékjogi törvényjavaslattal; sok tekintetben én is elégedett vagyok, de talán azért nem vagyok annyira elégedett, mint ő. Ő említette a portugál menedékjogi törvény új változatát. Módomban volt - bár sajnos nem olvasok portugálul, de elkészült ennek egy magyar fordítása - elolvasni, és ebben a portugál törvényben is azt tapasztaltam, amit egyébként a német vagy a legújabb osztrák menedékjogi törvényben, bizonyos fokig s zemben a magyar törvényjavaslattal, ugyanis ez a menedékjogi törvény egy nemzetközi egyezménynek az alkalmazása a magyar jogban. Nem abban az értelemben, ahogy nemzetközi egyezményeket magyar törvénnyel ki szoktunk hirdetni, hiszen a genfi egyezmény vonatk ozásában ez már régen megtörtént, hanem abban a vonatkozásban, hogy az összes kapcsolódó eljárási szabályt tartalmazzák azok a törvények, amelyek a menedékjogról szólva megjelennek a különböző országok hazai jogalkotásában. Három törvény alapján - osztrák, német, portugál , amelyeket módomban volt elolvasni, ezeknek közös jellemzőjük, hogy nem próbálják megfejelni a genfi egyezményt, tehát nem tesznek hozzá olyan jogalkotási elemeket, amelyek az egyezményben nincsenek benne. Mondjuk az osztrák törvényre hi vatkozva - de hasonló a portugál is - a genfi egyezmény meghatározza, hogy ki a menekült, és meghatározza azt is, hogy milyen esetekben tagadható meg a menekült státusz a menedéket kérőtől, illetve milyen rendkívüli esetekben vonható az meg valakitől. Ehhe z képest, amikor a magyar törvény olyasmiről beszél, hogy nem adható meg a menekült státusz annak, akit korábban kiutasítottak az országból, ez egy teljesen önkényes hozzátétel. Úgy látom - és ez optimizmussal tölt el , hogy az előterjesztő hajlik arra, h ogy olyan módosító indítványokat fogadjon be, amelyek ezeket az anomáliákat kiküszöbölik. Nagyon remélem, hogy ebben a tekintetben a törvényszöveg jelentősen javulni fog. Ugyanakkor azonban az is teljesen nyilvánvaló, hogy koncepcionális változások már nem fognak történni, tehát a parlament koncepcionálisan azt a törvényt fogja elfogadni vagy nem elfogadni, amely a Ház elé került. Akkor, amikor vezérszónokként beszédet mondtam, nagyon pozitívan beszéltem arról, hogy nemzetközi vonatkozásban is úttörő dolog, hogy a magyar jogalkotás megpróbálta háromfokúvá tenni a nemzetközi védelmet - a menekültek mellett szól menedékesekről és befogadottakról. Továbbra is azt mondom, hogy jó volna, ha így volna és azt gondolom, hogy tudomásul véve azokat a realitásokat, ame lyek 1951 óta, tehát a genfi egyezmény megszületése óta, illetve 1967 óta, a New Yorki jegyzőkönyv elfogadása óta történtek, tudomásul véve a világ menekülthelyzetének jelenlegi realitásait, tudomásul véve azt, hogy a világban nem kisszámú menekült van, a kik olyan országból menekültek, amelynek az elnyomó társadalmi rendszere a belátható jövőben nem fog megváltozni, tehát a végleges letelepítésükre, integrálásukra kell törekedni.
