Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
201 megtörtént alkotmánymódosítás, illetve a mostani alkotmánymódosító tervezet, valamint a népszavazásról szóló törvény elrendezi. M ár hatályos az alkotmánynak az a rendelkezése július 31e óta, amely megemelte az állampolgári kezdeményezés esetén a kötelezően előírt aláírásszámot: a kötelező népszavazás esetében 200 ezerre, a fakultatív népszavazás esetében 100 ezerre emelte ezt az al áírásszámot. Ezt a rendelkezést hivatott kiegészíteni a most benyújtott alkotmánytörvény módosításának az a rendelkezése, amelyik az aláírásszám megemelése mellett határidőhöz köti, mégpedig a kötelező népszavazás esetében négy hónaphoz, a népi kezdeményez és esetében pedig két hónaphoz az aláírások gyűjtésének határidejét ugyanarra a témára vonatkozóan. Azonban nemcsak ezek a szabályok adják a jelentőségét az alkotmánytörvény módosításának és az új népszavazási törvény elfogadásának, hanem az is, hogy a par lament az 1993. december 31e óta meglévő mulasztásos alkotmánysértést feltehetően ezen az őszön - amennyiben az erre vonatkozó, most benyújtott törvénytervezeteket elfogadja - megszünteti. Azt gondolom, nagyon fontos kiemelni azt, hogy a Magyar Köztársasá g történetében először ezen a nyáron, július 15én a Magyar Közlönyben már kihirdetett alkotmánymódosító törvénnyel, illetve a most benyújtott alkotmánymódosító törvénnyel válik igazán alkotmányos szintű, alkotmányban szabályozott jogintézménnyé a népszava zás. Azt megelőzően a népszavazásról az alkotmány egyetlenegy mondatot tartalmazott, nevezetesen azt, hogy a képviseleti demokrácia mellett az állampolgároknak rendelkezésükre áll a közvetlen demokrácia keretében az akaratuk kinyilvánítása, népszavazás útj án is kifejezésre juttathatják akaratukat. Ennél többet nem tartalmazott az alkotmány, az a nyári alkotmánymódosítás, amely már hatályos, és a most benyújtott alkotmánytörvényt módosító törvény szinte teljeskörűen, lényegre utalóan a jogintézmény tartalmát , funkcióját, alkalmazhatóságának körét szabályozza. Ezzel nemcsak alkotmányos jelentőségű, hanem alkotmányban szabályozott, alkotmányos jogintézménnyé válik a népszavazás. Hadd utaljak arra, hogy az új alkotmány előkészítése kapcsán 1996 telén egy hatpárt i - az akkori hat parlamenti pártból álló - az új alkotmány előkészítését segítő albizottság jött létre, éppen a népszavazás és a népi kezdeményezés tárgykörében azért, hogy párhuzamosan folyjék az új alkotmány előkészítése és az akkor már mindenki számára köztudottan aktuális népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvénynek a módosítása. Ennek az albizottságnak a vezetőjeként mondhatom, hogy nagyon széles körű hatpárti megegyezésre sikerült jutnunk már akkor is a népszavazás és a népi kezdeményezés legfontosabb szabályozási tárgyköreit és szabályozási módját illetően, 1996. március 20án ennek az albizottságnak a nevében el is juttattam Kuncze Gábor belügyminiszter úrhoz azt a 12 pontból álló javaslatot, amelynek szinte mindegyike beépült valamilyen módon vagy az alkotmányt módosító törvénytervezetbe, vagy pedig az új népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvénybe. Így akár az aláírásgyűjtés határidőhöz kötése, akár a kötelező népszavazás elrendelésének a magasabb aláírásszámhoz kötése és a többi, ezek az elemek mind benne voltak a hatpárti bizottságnak abban a megállapodásában és konszenzusában, amit belügyminiszter úrhoz eljuttattam, és ezek visszatükröződnek, megtalálhatók a benyújtott két törvénytervezetben. Ha röviden, leltárszerű en utalunk arra, hogy a két törvénytervezetnek az elfogadásával, a népszavazásról szóló törvénytervezetnek, illetve az alkotmánymódosító törvénytervezetnek az elfogadásával milyen körben, milyen jelleggel és mélységben szabályozza majd az alkotmány a népsz avazás intézményét, akkor utalhatunk arra, hogy egy részről az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy kétharmados törvényben kell a népszavazás és a népi kezdeményezés tárgykörét szabályozni. Ez a nyáron hatályba lépett alkotmányban már benne van. A kétféle népszavazást, a döntéshozó és a véleménynyilvánító népszavazást egyértelműen elválasztja egymástól az alkotmány megemelte a kötelező népszavazáshoz és a fakultatív népszavazáshoz szükséges aláírások számát az
