Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
202 alkotmány tartalmazza a tilalmazott témák list áját, tehát azoknak a témáknak a sorát, amelyek kapcsán nem lehet népszavazást elrendelni. Én a magam részéről inkább szakmai okok miatt csak egyetlenegy ponthoz tennék kérdőjelet - de nem jogászként, hiszen hatályos rendelkezésről van szó, attól szakmaila g természetesen lehet még a szakmai viták során vitatni , nevezetesen ahhoz, hogy a hatályos alkotmányban az van benne, hogy nem lehet népszavazással megváltoztatni az alkotmánynak a népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezéseit. (11.00) Ez egy nagyon sajátos betonba ágyazása egy témakörnek és egy tárgykörnek. Lehet, hogy az alkotmányjogász szakmában ez a rendelkezése az alkotmánynak majd vitára ad okot, de mindenesetre a népszavazás és népi kezdeményezés demokratikus igénybevételének a le hetőségét nem akadályozza. Az új eredményességi szabályok jelentősen oldották azt az ellentmondást, amire az előbb utaltam, nevezetesen, hogy viszonylag könnyű volt teljesíteni a népszavazás elrendeléséhez szükséges százezer aláírás összegyűjtését, de nagy on nehéz volt biztosítani azt, hogy a választópolgároknak, a 7,8 millió választópolgárnak több mint a fele elmenjen a választásokra. Zárójelben hadd jegyezzem meg, hogy Magyarországon a közvetlen demokráciának, az úgynevezett részvételi demokráciának a kul túrája vagy hagyománya még meglehetősen csekély. Ne felejtsük el azt, hogy mind 1990ben, mind 1994ben csak az első fordulóban, az országos választások első fordulójában ment el a választópolgároknak több mint 50 százaléka. Mindegyik második fordulóban, i lletve az időközi választások és a többi esetében jóval kevesebben vettek részt a választásokon, mint a választópolgárok 50 százaléka tehát nagyon nagy jelentőségű ügyek kapcsán valahogy nehezen mozdulnak a választópolgárok. Ebből következik, hogy ha valak i Magyarországon jelentősen megemeli az érvényességi küszöböt, akkor szinte lemond arról, hogy a választások kapcsán valamilyen jogintézmény élő jogintézményként megmaradjon. Azt gondolom, nagyon fontos, hogy az alkotmány módosítása és az új népszavazási t örvény tervezete végre elrendezi a különböző, a kezdeményezés szempontjából eltérő, illetve az eredményük, a kötelező erejük szempontjából eltérő népszavazási típusokat és ezeknek a körét, szakmailag is kiérlelt formában, közérthető formában szabályozza a kötelező és a fakultatív, a véleménynyilvánító, illetve az ügydöntő jellegű népszavazás típusait a két törvénytervezetben. Nagyon fontosnak tartom kiemelni azt, hogy a népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó törvény tervezete rendkívül szoros határ időket szab, és megnöveli az Országos Választási Bizottságnak a hatáskörét nagyon sok tekintetben. Ha a határidőket egymás mellé tesszük, és egy optimális határidősort próbálunk megállapítani, akkor azt mondhatjuk, hogy állampolgári kezdeményezés esetén, a mikor a kérdést valaki egyáltalán megfogalmazza, utána a kérdés hitelesítésére kerül sor, tehát nagyon korai időben eldől, hogy a feltett kérdés megfelele az alkotmány előírásainak vagy nem. Erre az országos választási bizottság kap jogot 30 napos határid ővel. Ez azt jelenti, hogy nagyon rövid idő alatt az aláírásgyűjtés előtt véglegessé válik az, hogy lehete gyűjteni, illetve hogy a gyűjtött aláírások végül elvezethetneke egy sikeres népszavazás kiírásához. A jelenleg hatályos, még az elfogadás előtti r endelkezések szerint ez a jog az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságát illeti meg, sőt, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának van joga arra, hogy a kérdést végső formába öntse. Ez a joga az alkotmányügyi bizottságnak megszűnik. Az Országos Választás i Bizottság csak alkotmányossági szempontból vizsgálhatja a kérdést. Ha megállapítja, hogy a kérdés megfelel az alkotmány előírásainak, akkor meg lehet kezdeni az aláírás gyűjtését. (A jegyzői széket dr. Kiss Róbert helyett dr. Kávássy Sándor foglalja el.)
