Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1993 meg. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint ennek jelenleg semmi je lét nem látni; és hiába mondja a költségvetés, hogy különböző területeken megérett a helyzet a gyorsabb előrelépésre, ez éppúgy egy jámbor óhaj, egy kívánság, mint ahogy korábban is az volt, de ennek gazdasági megalapozottsága még sehol nem észlelhető. A k öltségvetés indoklása lényegében már évekkel ezelőtt megfogalmazódott, hiszen korábban is 199798ra tették a lehetséges fordulat évét, és ezzel mintegy előre megalapozták a választás évére a sikerpropagandájukat. Annak, hogy korábban is 1997re tették a l ehetséges fordulatot, a '96. évi költségvetésben számszakilag alátámasztottan még nyoma sem volt kimutatható, nem lehetett látni, hogy bármilyen növekedés elindult volna, és hiába beszélnek most már az év végétől dinamikus fejlődésről, valóságos fordulatró l, ez a mi megítélésünk szerint csak a sikerpropaganda felerősödésében jelentkezik. Hiszen ha a Központi Statisztikai Hivatal adatait nézzük az előző negyedévvel való összehasonlításban, akkor mindösszesen 1,2 százalékos növekedést jelzett előre a Statiszt ikai Hivatal, ami 0,2 százalékkal "nagyobb" - idézőjelben szeretném használni a nagyobb kifejezést - a múlt évi 1 százalékhoz képest. Tehát aligha utalhat ez bármiféle gazdasági növekedésre, gyorsulásra, hiszen a 0,2 százalékkal nagyobb ütem a statisztikai hibahatáron belül van, és jól tudjuk, hogy az 1 százalékos, illetőleg az 1,2 százalékos növekedés egyaránt olyan csekély, hogy az a lényegét tekintve stagnálásnak minősül, nem pedig növekedésnek. A fordulat emlegetését nem lehet nem kapcsolatba hozni a kö zelgő választásokkal a Független Kisgazdapárt megítélése szerint. Ennek tudható be, hogy már évekkel ezelőtt a prognózisok - amint jeleztem - erre az időszakra tették a növekedés beindulását. A Független Kisgazdapárt az első negyedév 1,2 százalékos növeked ése alapján előre jelezte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal komoly nehézségeire tekintettel ez a prognosztíció nem látszik megalapozottnak, hiszen úgy ítéltük meg a helyzetet, hogy a korábbi hónapok tapasztalatai alapján a Statisztikai Hivatal egyszerű en nincs abban a helyzetben, hogy ilyen ütemet precízen ki is tudott volna számítani és főleg megindokolni, hiszen az év egészére vonatkozó átlagosan 3 százalékos növekedés a Statisztikai Hivatal korábbi adataiból kiindulva nem volt kellő adatokkal alátáma sztott. Nos, a Statisztikai Hivatal a szokásos módon oldotta meg a problémát. Megváltoztatta, felemelte az első negyedév ütemét annak érdekében, hogy ez a prognosztíció teljesedhessen. Mégpedig 1,2 százalékról 2,1 százalékra emelte meg ezt az ütemet. Nagyo n csúnya szó lenne, hogy meghamisította az adatokat, ezért szándékosan nem használom ezt a kifejezést. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokban.) A GDP évközi számításaihoz a Központi Statisztikai Hivatal az elmúlt években több mint 100 millió forint célt ámogatást kapott. A külkereskedelmi egyensúly szilárdságát pedig az adatok tartalmának megváltoztatásával, végső soron kozmetikázásával oldották meg. Az adatokat ma a vámterületek forgalmának adataival egészítik ki, ami mérsékli a központi egyenleg hiányát . Itt van tehát az a hókuszpókusz, amivel a statisztikájukat javítgatták, szépítgették. Ezért állapítják meg, hogy nem romlott a külkereskedelem mérlege, pedig azonos tartalmú adatok mellett a Független Kisgazdapárt megítélése szerint 500 millió USAdollár ral nőtt a hiány a valóságban. A költségvetés optimista helyzetértékelését és optimista céljainak kitűzését tehát a valóságban valóságos gazdasági folyamatok nem támasztják alá. A helyzet fordulatszerű javulását két szempontból sem értjük, illetőleg érzéke ljük. Egyrészt nem tudunk olyan kormányzati intézkedést megjelölni - bárhogy is törjük a fejünket , ami logikailag javulást eredményezett volna. Így például a növekedés szempontjai vonatkozásában oly lényeges elvonási szintben - amely a sarcolás jellegzet ességeit viseli , tehát az adó és a társadalombiztosítási járulékok mértékében sem következett be a szükséges csökkenés, erre pedig nemcsak a gazdaság növekedésének előmozdítása, hanem a feketegazdaság visszaszorítása és a munkanélküliség csökkentése érde kében is szükség lett volna. Sőt, az egészségügyi hozzájárulás bevezetésével tovább növekedtek a társadalom terhei, amelyek már enélkül is elviselhetetlenek voltak.
