Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
198 természetesen a szükséges pontosításokkal é s korrekciókkal, de ezzel együtt néhány újdonsággal is találkozhatnak tisztelt képviselőtársaim. Az egyik ilyen újdonság a pártok, illetve a független jelöltek által a választási kampányra fordítható pénzeszközök limitálása az országgyűlési választásokon. Jelöltenként maximum 1 millió, összesen legfeljebb 386 millió forintot költhet egyegy párt a kampányra. Hogy ennek a korlátnak súlya is legyen, a javaslat az Állami Számvevőszék hatáskörébe utalja betartásának ellenőrzését, a határ túllépése esetén pedig a központi költségvetés részére kell befizetni a túllépés értékének kétszeresét. A kampánnyal kapcsolatos új szabályok a költségek mellett a kampányidőszak hosszát is érintik. Kilencven napról 72 napra csökken a választás kitűzése és a szavazás napja közöt ti minimális időköz, sőt ez a népszavazás esetén mindössze 35 nap lesz. A másik olyan jogintézmény, amelyet az új szabályokra tekintettel szeretnék külön is megemlíteni, a jogorvoslat rendje. Az új szabályozás eredményeként a ma még közel háromhetes jogorv oslati procedúra legkésőbb a választás napját követő héten pénteken befejeződik. Ennek nemcsak az lesz a következménye, hogy a végleges eredményt korábban megállapíthatja az Országos Választási Bizottság, hanem lehetővé válik az országgyűlési választások k ét fordulója közötti időszak két hétre csökkentése is, ami a kampányidőszak további rövidítését is jelenti. (10.40) Tisztelt Képviselőtársaim! Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosítására irányuló rendelkezések - a hétpárti egyeztet ésen született megegyezésnek megfelelően - tartalmazzák a közös és a kapcsolt listákra vonatkozó szabályok módosítását. Ezek a módosítások nem jelentik a hatályos rendelkezések tartalmának lényeges megváltoztatását, mert a cél az volt, hogy a hatályos norm aszöveget úgy módosítsa az Országgyűlés, hogy a kollíziók feloldásával és a joghézagok megszüntetésével, de a hatályos rendszert megőrizve váljék egyértelművé a közös és a kapcsolt listák állítására, a százalékos küszöb számítására és a töredékszavazatok f eláramlására irányadó szabályozás. A jelölt- és listaállítás tekintetében a javaslat a következő elvet teszi egyértelművé: közös területi listát csak pontosan ugyanazok a pártok állíthatnak, amelyek az egyéni választókerületi jelöltet állították, s ez megf elelően igaz az országos lista állítására is. Közös jelölt alapján csak közös lista, önálló jelölt alapján csak önálló lista állítható; az önálló és a közös listák is kapcsolhatóak. A választási küszöb számításánál ugyancsak ez az elv érvényesül: csak a po ntosan ugyanazon pártok által állított közös, illetőleg kapcsolt listákra leadott szavazatokat lehet összesíteni. Mivel a közös lista esetén nem lehet megállapítani az abban részt vevő pártok pártonkénti támogatását, a közös listát állító pártoknak együtte sen kell elérniük a 10, illetve 3 vagy több párt esetén a 15 százalékos határt. Közös listán tehát egy nagyobb párt becipelhet a hátán egy kisebb, esetleg jelentéktelen pártot is; ennek vállalása azonban nem kis rizikót is jelenthet, hiszen a kis párt ugya núgy magával is ránthatja a nagyobbat, és ebben az esetben egyikük sem kerül be a parlamentbe. Kapcsolt lista esetén a kapcsolásban részt vevő egyes listák támogatása különkülön is megállapítható. Ennek megfelelően a javaslat kettős feltételt állapít meg a listakapcsolások számára annak érdekében, hogy a csekély társadalmi támogatottságot élvező pártok ne juthassanak országgyűlési képviselethez. Egyrészt a kapcsolásban részt vevő listáknak együttesen el kell érniük a 10 százalékos, 3 vagy több párt es etén a 15 százalékos küszöböt. Ha ennek eleget tesznek, további követelmény, hogy a pártoknak különkülön is el kell érniük az 5 százalékos határt. Ha ez utóbbi feltételt a kapcsolás valamelyik tagja nem tudja teljesíteni, ez a párt nem juthat mandátumhoz, a kapcsolásból kiesik; a többiek azonban továbbra is versenyben maradnak. A töredékszavazatok országos listára áramlása alapvetően szintén hasonló elvek szerint történik. Ez alól kivétel, hogy a közös jelöltek és a közös listák töredékszavazatainak megosz tásáról a jelölő szervezetek megállapodhatnak. Ilyen megállapodás hiányában azonban kisegítő szabályként megint csak az előbb említett elvek érvényesülnek.
