Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
199 A közös és a kapcsolt listákra vonatkozó szabályok tisztázása elengedhetetlen. A hatályos szabályozá s alapján ugyanis nem lehet egyértelműen megállapítani a választás eredményét, a szavazás utáni esetleges jogértelmezési viták pedig - amelyeket végül is a bíróság döntene el - a jogbiztonság csorbulásához, esetleg a választások tisztaságának megkérdőjelez éséhez vezethetnének. Eddig csak azért nem voltak hasonló problémák, mert a pártok nem állítottak közös és kapcsolt listákat, a jogbiztonság megteremtése érdekében azonban feltétlenül szükséges e ponton a törvényjavaslat elfogadása. A hétpárti egyeztetések en felmerült annak lehetősége is, hogy a listakapcsolás intézményét töröljük a választási rendszerből. Ez szakmailag elfogadható, a kormány azonban a megállapodásnak megfelelő, az előbb ismertetett tartalmú javaslatot tett le a tisztelt Ház asztalára azzal , hogy a listakapcsolás lehetőségének megszüntetésére irányuló elképzelések megvitatására az Országgyűlés előtt lehetőség van. Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló szabályainak júliusi módosítása szükségessé tette az országos népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezések újraszabályozását. Erre egyébként alkotmánymódosítás nélkül is sort kellett volna keríteni, ugyanis az Alkotmánybíróság 1993. december 31ig adott időt az Országgyűlésnek, hog y a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet szüntesse meg azzal, hogy a népszavazási törvényt összhangba hozza az alkotmánnyal. Az eljárási szabályokat a választási eljárásról szóló törvényjavaslat tartalmazza, ezért az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvénybe csak azok az anyagi jogi normák kerülnek bele, amelyeket az alkotmány nem tartalmaz. Az országos népszavazás állampolgári kezdeményezése és a népi kezdeményezés esetén a feltett kérdést az Országos Választási Bizottság előzetesen megvizsgálja és hitelesíti. A kérdést ebben a formában kell a kezdeményezés eredményessége esetén népszavazásra bocsátani. Az Országos Választási Bizottság a kérdés mellett az aláírásgyűjtő ív formai kellékeit is vizsgálja. A hitelesített aláír ásgyűjtő ív másolatain lehet aláírásokat gyűjteni, amelyeket az alkotmányban meghatározott határidőn, népszavazás kezdeményezése esetén 4, népi kezdeményezés esetén 2 hónapon belül lehet benyújtani az Országos Választási Bizottsághoz, amely gondoskodik az aláírások ellenőrzéséről. Tisztelt Ház! Ezek tehát azok az alapkérdések, amelyeket a benyújtott törvényjavaslatok - sok más kisebb jelentőségű, technikai jellegű kérdés mellett - rendezni kívánnak. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a választási csomag r észét képező törvényjavaslatokat vitassa meg, és azokat az esetleges módosítások után fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm miniszter úr előterjesztését. Most megkérdezem az emberi jogi bizottságot, hogy kíváne valaki bizottsági véleményt ismertetni. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor. A házbizottság ajánlása szerint az első körben a frakciók nevében először felszólalók részére 20 perc, a második, illetőleg harmadik kormánypárti felszólaló részére 10 perc áll rendelkezésre, továbbá az első körben kétperces felszólalásra nem kerül sor. A házbizottság ülésén megállapodás született abban is, hogy a mai napon csak a frakciók képviselőinek első körös felszólalására kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót először Bihari Mihály képviselő úrnak, aki a Magyar Szocialista Párt szónoka, őt követi majd Torgyán József képviselő úr, a Független Kisgazdapárttól. Soron következik tehát Bihari Mihál y képviselő úr. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) :
