Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 20 (312. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
1957 működése, az egészségügyi rendszer, beruházási, fejlesztési költségei, illetve a szociális ellátórendszer, a nyugdíjrendszer egy többszörösen vegyes finanszírozású és elég bonyolult finans zírozású, óriási rendszer. A Népjóléti Minisztérium költségvetésében jelennek meg a beruházási, fejlesztési költségek elvileg, a társadalombiztosítás költségei között jelennek meg a működési költségek, és az önkormányzatok költségvetésé ben - amely tehát megint a központi költségvetés leosztott része - jelennek meg mind a két fajta kiadások. Nagyon örültünk annak, amikor sorrarendre hallottuk a különböző pénzügyminisztériumi szakemberektől, politikusoktól, közgazdászoktól, hogy végre a g azdaság eljutott arra az állapotra, hogy most már további restrikciókra nem lesz szükség. Örömmel hallottuk, mert arra gondoltunk, hogy akkor a prioritások között az egyik legjobban sújtott terület - az egészségügy és szociálpolitika, a családpolitika, a g yerektámogatási rendszer - mindenképpen első helyen jön szóba, nagyon sok ok miatt. Talán a legfontosabb ok, hogy Magyarország egészségügyi mutatói, a gyerekszám alakulása, ha katasztrofálisnak nem is mondható, de mindenesetre igen aggályos, a világ rangso rában a halandóságban a 92. helyen állunk - ha végiggondolják a fejlődő országokat, azoknak is a végén. Tehát valahol Afrika közepén vagyunk, és ez a folyamat '65 óta így folyik. Tehát akkor, amikor egy kis fellélegzést reméltünk a gazdasági kényszer szorí tása alól, biztosak voltunk abban, hogy prioritása lesz az egészségügynek, a szociál- és családpolitikának. Azon kívül, hogy ilyen az egészségi helyzet, még egy tárcát, még egy szakterületet nem tudok, ahol olyan óriási változások zajlottak volna le, mint ezen a területen 1994 óta. A szabad orvosválasztás, az egész kórházi, illetve egészségügyi finanszírozási rendszer átalakítása, a kórházstruktúraváltás, a minimumkövetelmények előírása, most legújabban a napokban tárgyalt egészségügyi törvényből fakadó hi hetetlen nagy többletkiadások azt jelentik, hogy egyszerűen a szinten tartáshoz a reálértéket követő növekedés sem lett volna elég, éppen azért, mert évek óta fokozatos kivonás történik, pénzügyi zsugorodás történik ezeken a területeken. '94ben 7 százalék körül volt a nemzeti össztermékből való részesedése az egészségügynek. Ez napjainkra körülbelül 5,5 százalék, és 2000 utánra remélik az adatsorok, hogy visszajutunk a 7 százalékhoz. Tehát egyszer egy nagyon rossz helyzetben, nagyon rossz egészségügyi hely zetben lévő ország, másrészt egy óriási, dinamikus átalakításon átmenő egészségügy, harmadszor az a tudományostechnikai forradalom, amely hatalmas árrobbanással jár, mindez azt a - most már tudom - hiú reményt keltette bennünk, hogy akkor az évek során fe lhalmozott lemaradást elkezdjük valami módon behozni. (20.30) Tehát nemcsak az, ahogy az előterjesztés, a fejezeti indokolás fogalmaz, hogy sikerül megállítani a reálérték csökkenését, ami azt jelenti, hogy a bérekben 14,5 százalék növekedés, a dologi kiad ásokban - évek óta először - a csökkenéshez képest 10 százalékos növekedés jelenik meg; ez azt jelentené, hogy sikerült megállítani a reálértékcsökkenést. Most az a kérdés, hogy mihez képest? Én vettem a fáradságot, és a tárca néhány fontosabb számadatát összevetettem: az utolsó, a tervezett '98. évi költségvetési számokat összevetettem az 1996os, tehát az utolsó befejezett költségvetési év számaival. Ha megengedik, akármilyen száraz is, néhány gyors adatot fel kellene ez ügyben olvasnom: a Népjóléti Mini sztérium igazgatási összes kiadása '96ban 2 milliárd 811 millió volt; '98ban 1 milliárd 405 millió - ez a fele, miközben 32 százalékos az átlaginfláció. Ez semmiképpen nem tekinthető reálértéken tartásnak. A dologi kiadások, amik állítólag 10 százalékkal nőnek, '96ban 431 milliót jelentettek magánál a tárcánál; '98ban 371 milliót - ez bizony nem 10 százalék növekedés, hanem 20 százalék csökkenés.
