Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
193 Összességében: a társasházról szóló törvényjavaslat m egítélésünk szerint egy előremutató, korszakos jelentőségű és gyakorlatias törvény képét vetíti elénk. Jól beilleszkedik a rendszerváltás utáni magyar jogrendszerbe, bizonyos szempontból tovább is fejleszti azt. Nagyon szükséges tehát a mielőbbi hatálybalé ptetése. Ez reményeink szerint egy jó törvény lesz. Az MSZP és a magam részéről ezért javaslom a törvényjavaslat módosítások utáni elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Kónya I mre úrnak a Magyar Demokrata Néppárt részéről. DR. KÓNYA IMRE (MDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A társasházról szóló törvényjavaslat előterjesztésénél is hallottuk, és az általános indokolás is lényegében azzal kezdődik, hogy jelentős tár sadalmi igény bontakozott ki az 1977. évi 11. számú tvr.rel szabályozott kérdéskör törvényi szintű újraszabályozására. A Magyar Demokrata Néppárt ezt szintén érzékeli, nem vitatja, ugyanakkor úgy gondolom, hogy azok a problémák, az a problémahalmaz, amely a törvény iránti igényt valóban széles társadalmi igényként jelenítette meg, nem kizárólag - és bizony nem is elsősorban - olyan problémahalmaz, amely törvényhozási úton megoldható. Erre azért tartom fontosnak felhívni a figyelmet, mert a társadalomban je lentkezik egy olyan illúzió, hogy az egyre szaporodó problémák megoldása úgy lehetséges, ha hozunk egy törvényt ebben a kérdésben. Szalay Gábor képviselőtársam az SZDSZ képviseletében itt ostorozta a kormányt azért, nehogy azt higgye, hogy a társasházról s zóló törvénnyel megoldja a kérdést, mert bizony kell még egy távfűtési törvény is. Felmerült bennem, hogy a termőfölddel együtt a három "T" rendszerének a megvalósítása vagy visszahozása esetleg megoldaná a problémát. Képviselőtársam nyilván nem erre gondo lt, de úgy vélem, hogy ez egy valódi gond, jogállami rendszerváltozásunknak egy nagy és széles körben jelentkező illúziója, hogy azt hisszük vagy azt hiszik sokan: a törvény önmagában mindent megold. Bizony a törvény nem old meg mindent, és azért baj, ha e zt hisszük, mert amikor ezek az illúziók illúzióknak minősülnek, illetőleg ha rájönnek az emberek, hogy meghoztuk a törvényt, az mégsem oldotta meg a valódi problémát, akkor az egyfajta kiábrándultsághoz és a jogállamban való csalódáshoz vezethet. Melyek a zok a valódi problémák, amelyek 1977től kezdve - sőt még azt megelőzően is - a gyakorlatban felmerültek, és amelyek indokolttá tették azt, hogy a társasházi joganyagot újra kell szabályozni? Nem elsősorban az, hogy tvr. szabályozta, és most már indokolt l enne jogállami módon törvénnyel szabályozni. Az első ilyen kérdés az, hogy ez egy nagyon speciális jogintézmény, hiszen tulajdonosok egyesülnek egy bizonyos körben, és közös tulajdon alakul ki egy területen, tehát számos dolog vonatkozásában, miközben kizá rólagos tulajdonukat képezi mindenekelőtt a lakás, illetőleg az egyéb kizárólagos tulajdont képező tárgyak és minden tulajdonostársat megilleti a rendelkezési jog a közös tulajdonban lévő dologra is. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden egyes kérdésbe n egyhangú határozatra van szükség. Az alapító okiratba bevett kérdések vonatkozásában pedig teljesen egyértelmű, hogy ha azokat módosítani akarják, akkor azt minden tulajdonostársnak alá kell írnia és bizony az 1977. évi 11. tvr. meglehetősen széles körbe n szabályozta azokat a kérdéseket, amelyeket az alapító okiratba kötelezően be kellett venni. Ezért nagyon helyes az a rendelkezés, amely az alapító okirat kötelező tartalmának a körét szűkítve határozza meg, ezért ha a rendes gazdálkodás körébe tartozó ké rdésekben változás áll elő, nem szükséges az alapító okirat módosítása, hanem a tulajdonostársak többségi határozata is elegendő. Ehhez csatlakozik az a kérdés, hogy a közös tulajdonban lévő dolgokkal való rendelkezés, az elidegenítés kapcsán, ha a Ptk. tu lajdonjogra vonatkozó szabályaiban gondolkodunk, természetszerűen nyilvánvaló, hogy minden tulajdonostárs egybehangzó döntése esetén lehetséges
