Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
190 Határozott véleményünk: akkor lehet majd bízni abban, hogy az önálló polgárok megfelelően fel tudják ismerni az érdekeiket - és ennek megfelelő szervezeti és működési szabályzatot, adott esetben házirendet alkotnak, vagy megfelelő szan kciókkal a sértő személyeket a közösség saját maga tudja hátrányba hozni , ha majd elértük társadalmilag azt az állapotot, hogy elmondhatjuk: Magyarország egy polgárosult állam, ahol nem az önös érdek uralkodik, hanem a közösség jól felfogott érdeke a pol gárok számára is irányadó. Mindaddig, ameddig nem értük el ezt az állapotot, az állam sajnos nem mondhat le arról, hogy a jogi irányítás eszközével is beavatkozzon a folyamatba, elősegítse a folyamatot, s az állampolgárok számára bizonyos értelemben iránym utatást adjon. Tehát e tekintetben, még egyszer hangsúlyoznám - és itt már elhangzott több képviselőtársamtól is, nem akarom mindegyiket megemlíteni , hogy ennek a jogszabálynak nem szabad mindent rábíznia a társasháztulajdonosok közösségére, hogy majd ő k így szabályozzák, úgy szabályozzák, hanem bizonyos esetekben el kell mondani, mi az a kívánt szabályozási mód, amelyet a jogalkotó követendőnek tart. Elképzelhető, hogy ezt úgymond diszpozitív szabályként mondja ki a jogalkotó, hogyha ettől el akarnak té rni, térjenek el; de véleményünk szerint - és ez találkozik azért a társadalom egy részének a helyeslésével is - nem lehet a jelenlegi állapotban egy jövőbeni, ideális állapotot figyelembe venni, és a szabályozást ennyire keretjellegűvé tenni. Az idő előre haladása miatt bizonyos jogintézmények önellentmondásosságával majd a későbbiekben kívánnék foglalkozni. Azonban nyomatékosan szeretném hangsúlyozni azt, hogy ez a törvényjavaslat sajnos a közös költség viselése tekintetében - amely az egyik legneuralgiku sabb pontja az egész társasházi együttlétnek - nem ad kielégítő megoldást; vagy az alapító okirat rendelkezik a közös költség viseléséről - és ebben az esetben az alapító okirat módosítása csak egyhangúlag történhet. Tehát hogyha rosszul készült el az alap ító okirat, és nem a szervezeti és működési szabályzatra bízza a közös költség viselésének a meghatározását, akkor mintegy bezártuk a tulajdonostársakat, és csak egyhangú akarattal lehet majd bizonyos kérdésekben az igazságtalan teherviseléstől eltérni. (1 0.00) Ha ezt az alapítók a szervezeti és működési szabályzatra bízták, akkor a kétharmados szavazati aránnyal ettől el lehet térni. Véleményünk szerint - figyelemmel a viszonyok változására - a szervezeti és működési szabályzatban kellene mindenképpen rend elkezni a közös költség viseléséről, nem az alapító okiratban, vagy ha az alapító okiratban rendelkeznek, akkor az alapító okiratnak ez a rendelkezése kétharmados többséggel módosítható legyen. Ezt nagyon neuralgikus pontnak érezzük, és úgy gondoljuk, e ké rdésben biztos, hogy a szándékolt módosításunk a többségi pártok támogatását el fogja érni. Szeretném az államtitkár úr figyelmét felhívni, talán a magyar jogalkotásban példa nélküli, de legalábbis én nem emlékszem, hogy az elmúlt időszakokban törvénnyel m ódosítottunk volna kormányrendeletet. Azt hiszem, ez olyan jogi nonszensz, hogy feleslegesen nem kell indokolnom. De mégis kénytelen vagyok megemlíteni ezt a hiányosságot, mert a törvényjavaslatban számtalan egyéb ilyen van még, nem ilyen súlyos, de ennek a kijavítása, azt hiszem, mindannyiunk közös feladata annak érdekében, hogy a szándékolt céloknak megfelelő törvényt alkossunk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szólásra következik Br úszel László úr, Magyar Szocialista Párt. Szólásra készül Kónya Imre úr, Magyar Demokrata Néppárt. Megadom a szót Brúszel László úrnak. DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés, Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, a társasházról szó ló törvényjavaslat immáron harmadik a sorban, amely Magyarországon magas szintű jogforrásban
