Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 16 (311. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Családpolitikai vitanap" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz):
1831 támogatásokra, másrészt pedig azért, mert ha ennyit költünk a családok támogatására, akkor kevesebb jut az egyéb szociális kiadásokra - olvasható a jegyzőköny vben. Eltekintve attól, hogy az érvelés szerintem alapvetően hamis, hiszen ha ezt a logikát követjük, akkor ebben az esetben a családi támogatásokat ért intézkedések után adócsökkentésnek kellett volna következnie, vagy pedig az egyéb szociális kiadásoknak kellett volna bekövetkeznie, mi már akkor Szabó György népjóléti miniszter úr megjegyzésére leszögeztük, hogy a családpolitika véleményünk és álláspontunk szerint nem egyenlő a szociálpolitikával. Nem része a szociálpolitikának, hanem annál tulajdonképpen egyszerre tágabb és szűkebb értelemben is megfogalmazható a családpolitika és a családtámogatás. Ezért szerintünk az a logika helytelen, hogy a családi támogatásokat szembeállítják az egyéb szociálpolitikai ellátásokkal. Szerintünk ez a logika értelmetlen . A családi támogatások elvonásáért cserébe viszont az akkori népjóléti miniszter beígérte például a családsegítő hálózatok gyorsütemű fejlesztését. Megállapíthatjuk, hogy ebből nem lett semmi. Akkor kifejtettük az álláspontunkat, hogy a kormány és koalíci ója megszegi az alkotmányban foglalt jogi és morális parancsot a családok védelmére, és a következményeket - mint az átalakulás elkerülhetetlen veszteségeit - egyszerűen cinikusan mellőzi, nem beszél róluk. Mi akkor hét pontban javaslatot tettünk arra, hog y mit is kellene a családpolitika területén tenni. Emlékeztetőül röviden hadd soroljam fel ezeket. Először: is nem halogatható a családi típusú jövedelemadó kialakítása, amely elismeri a gyermeknevelési költségek egy részét. Másodszor: a gyed és gyes egysé gesítése után állampolgári jogon kell garantálni ezt az ellátást. Harmadszor: a családi pótlék alapösszegét már az első gyermek után is biztosítani kell mindenkinek megfontolandó, hogy az alapösszeg felett a rászorultság elve szerint erősen differenciált ö sszeget kell megállapítani. Negyedszer: a bölcsődei ellátás biztosítása érdekében az önkormányzatok költségvetésében önálló bölcsődei normatívát kell elkülöníteni. Ötödször: javasoljuk a lakásépítési támogatás rendszerének átalakítását az igénybevehetőség és az áfavisszaigénylés rendszerének drasztikus felülvizsgálatát. Hatodszor: a családgondozó és gyermekvédelmi intézményrendszer megerősítését, integrációját, valamint az önkormányzati és szociális normatíva értéken tartását javasoljuk. Hetedszer pedig ja vasoltuk a pályakezdők munkanélküli ellátásának visszaállítását mindaddig, amíg a képzési támogatás és a munkahelyteremtő adókedvezmények bevezetésre nem kerülnek. Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a fenti célokból egy sem valósult meg. A ciklus végén ér demes megvonnunk a mérlegét annak, hogy az MSZPSZDSZkormány mit tett a családok érdekében. Nézzük a rideg tényeket, a rideg számokat! 1995ben 104 milliárd forint volt a családi pótlék előirányzata, ami mai áron 167 milliárd forintot tenne ki. A családi támogatások GDPhez viszonyított aránya a kormány bevallása szerint a következőképpen alakult - nézzük egyenként: 1994ben 3,3 százalék; 1995ben 2,5 százalék; 1996ban 2 százalék; 1997ben 1,7 százalék; az 1998ra javasolt mérték a tervezett GDPnek csupá n 1,6 százalékát teszi ki. Lehet arról beszélni, hogy a családi pótlék értéke vajon hogyan változott. Azt hiszem, egységesen kell nézni a családtámogatási rendszerek értékét. Mi van például az adókedvezménnyel? Az adókedvezmény eltörlését belevettüke abba , hogy hogyan változott a családi támogatások mértéke? Nézzük tovább! A magánerős lakásépítések támogatása 1994ben még 40 milliárd forint volt, ami 1996ra már csak 32 milliárd forint lett, azaz a támogatások reálértéke két év alatt 35 százalékkal csökken t. Ezzel a fiatal házasok lakáshoz való jutásának esélyei tulajdonképpen a minimálisra csökkentek. A kétkeresős családmodell bevételei az 19951997 közötti időszakban reálértékben 11 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor a kiadásaik 29 százalékkal emelkedtek. Ezt minden fiatal házas a saját zsebén, havi költségvetésén igen jól érzi, sajnos. A kormány politikájának legnagyobb vesztesei azok a fiatal családok, akik legalább két gyerekkel rendelkeznek, és nem rendelkeztek jelentősebb megtakarításokkal. Nézzük tov ább, hogy mi történt az elmúlt három és fél év alatt! 1994 decemberében megszűnt a gyermekek után járó adókedvezmény. Emlékezzünk vissza: az akkori pénzügyminiszter úr azzal
