Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
1780 költekezési hajlammal fordulna ma is az Országgyűléshez, akkor mintegy 430 milliárd forint nak megfelelő összeget kellene még többletkiadási előirányzatként szerepeltetnünk. Én mondanék egy másik, egy még rondább számot: ha a Magyar Köztársaság kormánya ma úgy gondolná, hogy azzal az adóztatási hajlammal, ami 1994ben még megvolt az országban, t ehát azzal a mintegy 62 százalékos jövedelemcentralizációs mértékkel akarna bevételeket szerezni ahhoz, hogy kiadásait növelhesse, ezzel 250 milliárd forintnak megfelelő nagyságrendet kellene most bevételi oldalként és kiadási oldalként egyaránt szerepelte tnie. Úgy gondolom, a választási költségvetésről ennyit talán nem túlzás megemlíteni. Abban persze egyetértek én is - és jó volt hallani Bogár László képviselőtársam higgadt, szakmailag alátámasztott érvelését , hogy ez a mai gazdasági növekedés nem által ában Magyarország gazdasági növekedése, a területi differenciák nem csökkentek, esetenként nőttek is. Azonban mint SzabolcsSzatmárBereg megyei képviselő, tudom mondani, hogy azt is jól esett hallani, hogy amikor a szélsőséges értékeket említette képvisel őtársam, akkor a rosszak között már SzabolcsSzatmárBereg megyét említette - ami általában elő szokott fordulni, hiszen gazdasági mutatókban valóban ennek a térségnek a legnagyobb a lemaradása , hanem más megyét; hadd ne csináljak neki reklámot. A KSH me gyei igazgatósága elkészítette a '97. első fél éves beszámolóját. Abban egyértelmű az, hogy a gazdaság növekedése az országos átlagnál nagyobb a megyében. Az is egyértelmű, hogy 1996ban a vállalkozók 50 százalékkal több jövedelemadót fizettek be - és nyil vánvalóan nem önszántukból - SzabolcsSzatmárBereg megyében. Ebből az a szintén nem túl könnyelmű kijelentés és megállapítás, azt hiszem, levonható, hogy a megye gazdasági élénkülése jó úton halad; elsőként ebben a megyében alakult meg az a decentralizált forrásokat kezelő területfejlesztési tanács, amely ma már több forrásból táplálkozva a megyei problémák kezelésében nagy segítséget nyújthat, jóllehet forrásai ma még nem elégségesek - azt hiszem, ebben egyetértünk. Most már ebben a megyében is megjelent a külföldi működőtőke, ami a gazdaság egészére nézve nagyon jelentős hatású. Sommás véleményeket szoktak mondani ezzel kapcsolatban, hogy KeletMagyarországra nem jön a működőtőke. Az 1996. december 31ai állapot szerint az ország területét öt régióra oszt va a keletmagyarországi régió a harmadik helyet foglalja el az arányosan vett külföldi működőtőkebehozatal vonatkozásában. KeletMagyarországon több a külföldi működőtőke, mint a délalföldi területen és mint a déldunántúli területen. Azt hiszem, ez is hozzátartozik a kép színességéhez. Nyilván nem lehetünk elégedettek, szükség van az M3asra, szükség van az infrastrukturális feltételek további javítására, de azt hiszem, így teljes a kép, ha ezt is elmondjuk. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ország költségv etéséből a lakosok számára legközelebb érezhető tételek a települési önkormányzatok forrásai. Erről és a települési önkormányzatok helyzetéről szeretnék kicsit bővebben beszélni. Az 1996os zárszámadásban módunk volt tanulmányozni a helyi önkormányzatok 19 96. évi mérlegét is. Ebből egyértelműen megállapíthatók a következő tételek: A települési önkormányzatok hosszú és rövid lejáratú kötelezettségei, tehát a szállítóállománnyal, anyagbeszerzéssel kapcsolatos hitelfelvételekkel, kötvényekkel, bankhitelekkel k apcsolatos tartozásai 1996. év végén összesen 77,4 milliárd forintot tettek ki. Ez a teljes forrás - tehát az összes eszközérték és forrásérték - 5,1 százaléka. (13.00) Ezzel szemben a pénzeszközök értéke év végi állapot szerint 124,8 milliárd forint, ami nem közgazdászok számára is szintén egyértelművé teszi azt, hogy ha az egyik oldalon az önkormányzatok 77 milliárd forinttal tartoznak, a másik oldalon kasszájukban, pénztárukban, bankszámlájukon azonnal hozzájutható eszközökben 124 milliárd forint áll ren delkezésükre, akkor úgy gondolom, nem könnyelmű az a kijelentés, hogy globálisan az önkormányzati finanszírozással, az önkormányzatok adottságaival, az eladósodottságával nincsen probléma.
