Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - LÁNYI ZSOLT (FKGP):
177 hiszen ez egy közös társadalmi érdek. Az ön kormányzatok elfordultak, mondhatni igencsak átruházták a tulajdonnal való rendelkezést a társasházi közösségekre, és ez felveti a nagyobb odafigyelés és felelősség kérdését ezen felújítási programok további kiterjesztését igen fontosnak tartjuk. Összegezv e az elhangzottakat: az SZDSZ részéről a társasházakról szóló törvényjavaslatot (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - a benyújtandó módosító indítványokkal együtt - elfogadásra javaslom, és kérem támogatásukat. Köszönöm figyelmüket . (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Lányi Zsolt úr, Független Kisgazdapárt szólásra készül Hegyi Gyula úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót Lányi Zsolt úrnak. LÁNYI ZSOLT (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Valóban komoly társadalmi problémát és valóban komoly társadalmi érdeklődést váltott ki az, hogy a társasházak kezelésére, a társasházak működtetésére vonatkozó törvényt korszerűsítse, módosítsa a Ma gyar Országgyűlés. Lakossági fórumokon és egyéb helyeken - nemcsak Budapesten, hanem nagyobb városokban is - a Független Kisgazdapárt is többször találkozott ezzel a problémával, ezzel a kérdéssel, úgyhogy a Kisgazdapárt is üdvözli azt a törekvést, hogy a kormány most módosítani kívánja és meg kívánja alkotni a társasházak kezelésével kapcsolatos jogszabályt. (8.50) A 4514es törvényjavaslat végső fokon szabályozza ezeket a kérdéseket, azonban meg kell jegyeznem azt, hogy ez a szabályozás korrekt. Ebben a s zabályozásban vannak kisebb értelmezési, akár még fontosnak tartott eltérések is, melyeket a Kisgazdapárt majd módosító javaslatokkal igyekszik a helyére tenni, azonban a társasházakkal kapcsolatban a következő véleményünk alakult ki. Kétféle társasházról kellene beszélnünk praktikusan: az egyik, amelyek nem olyan régen épültek vagy épülni fognak, és tehetősebb, tehát anyagilag rendezett körülmények között létrejött társulások, ahol nem okoznak gondot azok a költségek, amelyek felmerültek a társasház kezelé sével, üzemeltetésével kapcsolatban, és újszerűek, mert nem olyan régen épültek. Ezeknél a tehetősebb polgárok által épített társasházaknál ez a szabályozás megfelelőnek látszik, mert kiküszöböli azt a nagyon nagy hibá t, amelyik az egyhangúságot írta elő, és minden döntésben minden lakónak, illetve tulajdonosnak egyet kellett érteni bizonyos döntésekben. Ennek a feloldása rendkívül fontos volt, hiszen az összes társasháznál - ahogy már az előttem szólók és azt hiszem, V astagh Pál miniszter úr is említette - mindig akadt egy lakó vagy egy tulajdonos, aki megvétózta ezt, és így nem tudott a társasház lakóközössége az egyről a kettőre jutni. A törvény ezen részével tökéletesen egyetértünk, azonban a társasházak nagyobbik, j elentősebb hányada, sőt azt mondhatnám, hogy a meghatározó hányada az a millió körüli tulajdonos, aki a volt államosított lakások privatizálása következtében jutott tulajdonhoz. Egy rövid történelmi visszatekintésben nagyon jól emlékszünk vagy legalábbis o lvasmányainkból tudjuk azt - a fiatalabbak , hogy 1948ban történt államosítás néven a magántulajdon megszüntetése, valamint a bérházak és a magántulajdonban lévő épületek elrablása - hogy ezt az egyszerű kifejezést használjam , mindenféle ellenszolgálta tás nélkül. Ezzel a budapesti és a nagyobb városokban lévő bérházak magántulajdona megszűnt, és az állam vette kezelésbe. Tudjuk azt, hogy az állami kezelésben létrehozták a HKIt és az IKVt, amely arra volt hivatva, hogy ezeket a társadalmi tulajdonba ve tt, államosított, elrabolt bérházakat működtesse, karbantartsa, és nagyon jól tudjuk azt, hogy ez az 50 év alatt igen csekély mértékben történt meg. Bár az állam biztosított bizonyos forrásokat, bizonyos hozzájárulást ahhoz, hogy a házak karbantartása foly amatosan történjen, azonban különböző okok miatt - amire most nem kívánok kitérni idő
