Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DIÓSSY LÁSZLÓ (SZDSZ):
176 támogatnia a jogszabálynak. Ebben az esetben az összes tulajdoni hányad kétharmados többségével dönthetnének a tulajdonosok a köz ös tulajdon megszüntetéséről, és a kisebbségnek kellene bírósághoz fordulnia a határozat ellen, ha az a méltányos érdekeket sérti. Kiemelten fontosnak tartom természetesen, hogy a bírósági eljárás során a bíróság soron kívül járjon el a közgyűlés határozat a ellen még egyszer hangsúlyozom azonban, hogy a Ptk. rendelkezéseit figyelembe véve, a magántulajdon sérthetetlenségének alkotmányos elvét betartva lehetséges csak a törvényjavaslattól eltérő szabályozás elfogadása, amellyel kapcsolatos, lehetséges módosí tó indítványok az alkotmányügyi bizottság ülésén is minden bizonnyal nagy vitát fognak indukálni. Egy másik jelentős, a társasházak többségét érintő problémát a közös költséget nem fizető tulajdonostársak jelentik. Előrevezető az a lehetséges jövőbeli gyak orlat, amely szerint a jelzálogjog bejegyeztetésével a közösségnek biztosítéka lesz a tartozás kiegyenlítésére. Ez természetesen csak hosszú idő távlatában jelenthet pénzt - de felhívom a figyelmet, hogy a változást e tekintetben erőteljesebben a hátraléko s tulajdonostársakkal szemben indított perek soron kívüli bírósági tárgyalása, a végrehajtási eljárások gyorsabbá és hatékonyabbá tétele, illetve természetesen a tulajdoni szemlélet megváltoztatása hozhatna. A törvényjavaslat a tulajdonostársak javára lehe tővé teszi a külön tulajdonban álló lakásra az elővásárlási, előbérleti jog létesítését - nem kötelező jelleggel írja elő, hanem lehetővé teszi. Felmerült, hogy ugyanezeket a jogokat meg kellene adni a társasházaknak mint közösségeknek a nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében is, hiszen a társasházak az önkormányzatilakásprivatizáció időszakában nem kapták meg azokat az üzlethelyiségeket, amelyek jelentős bevételt biztosítottak volna, és esetleg a jövőben biztosíthatnának a társasházak működéséhez. A javaslat a mainál szélesebb jogkörrel ruházza fel a közgyűlést. Nagyon fontos döntési lehetőség, hogy a határozatképességet a jelenleg érvényben lévő, a tulajdoni hányadok arányában számított kétharmados jelenlét helyett a tulajdoni hányadok több mint f elével rendelkező tulajdonostársak jelenlétéhez köti. A javaslat azt is lehetővé teszi, hogy a közgyűlés kétharmados szótöbbségű határozatával megtilthassa a külön tulajdonban lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségek használatának, hasznosítási módjának a megváltoztatását, ha az a társasház rendes működését zavarná. Ezt a rendelkezést a tulajdonosok és a közös képviselők nagy örömmel fogadták, hiszen a társasházakban működő zenés szórakozóhelyek, játéktermek komoly vitát váltottak, váltanak ki a tulajdon osok között. Fel kívánom azonban hívni a figyelmet arra, hogy ez minden bizonnyal nagy visszhangot vált ki az üzlettulajdonosok körében, és minden valószínűség szerint szintén alkotmányossági kérdéseket vet fel. Hazánkban a társasházak mellett jelentős a s zövetkezeti lakások száma is, és sajnálatos módon nem került a parlament elé a lakásszövetkezetekről szóló törvényjavaslat tárgyalása, pedig több szempontból is célszerű lett volna ezt a kettőt együtt kezelni vagy egymáshoz közel tárgyalni, hiszen - hogy e gy példát mondjak - a lakásszövetkezetek évek óta több kedvezményben részesülnek, mint a társasházak: a lakásszövetkezeteknek nem kell társasági adót fizetniük, ha a vállalkozói tevékenységből elért bevételük nem haladja meg az összes bevételük 10 százalék át, a társasházaknak viszont a közös tulajdon hasznosításából származó bevételük teljes egészében jövedelemnek számít, és az után 20 százalék adót kell fizetniük. Nagyon fontosnak tartom, tartjuk azt, hogy mivel a két tulajdoni forma teljesen egyöntetűnek és egyenértékűnek tekintendő, az Országgyűlés a társasházi törvény elfogadásával egyidejűleg teremtsen összhangot a lakásszövetkezeteket és a társasházakat megillető kedvezmények között. A társasházakról szóló törvényjavaslat és az azt megelőző koncepció t ársadalmi vitáján markánsan merült fel az is, hogy a jogszabályi környezet megváltoztatásán túlmenően biztosítani szükséges olyan finanszírozási lehetőségeket, amelyek a lakások felújítását jelenthetik a jövőben,
