Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GAÁL GYULA (SZDSZ):
1728 fogyasztást kellett korlátozni annak érdekében, hogy ne következzen be egy radikális összeomlás, és tovagyűrűző módon az egész gazdaságra kiható összeomlás ahelyett, hogy gazdasági növekedés következne be. Amire talán érdemes még kitérni: mindezt úgy hajtotta végre a magyar gazdaság, hogy az elmúlt időszakban csökkent a munkanélküliség. 11 egész néhány tized százalék volt '9495 táján, 10,4 százalékon áll jelen pillanatban, és nemcsak a munkanélküliség csökkent, hanem ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság növekedése közben a termelékenység is növekedett. Ez a kettő, a foglalkoztatottsági szint növekedése és a termelékenység növekedése adja meg az alapját és eredményezi a g azdaság összteljesítményének a dinamikus növekedési lehetőségét. Ilyen körülmények között, amikor ezekről az eredményekről beszámolunk, látnunk kell azt, és nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy valóban voltak intézmények, és volt a lakosságnak több olyan csoportja, amely komoly áldozatot hozott annak érdekében, hogy ez a gazdasági fordulat bekövetkezhessen. Mit tesz ez a költségvetés? Azt mondja, hogy az elmúlt időszak fogyasztáskorlátozó és költségvetésikiadáskorlátozó politikája után nem korlátozom tová bb a megtermelt jövedelemből a fogyasztásra fordítható részt. Azt mondja ez a költségvetés, hogy a jövedelemnövekedés ütemével nagyjából azonos mértékben megengedem, hogy a belföldi fogyasztás is növekedjék. Nem kell tehát a jövedelemnövekedési többletet t eljesen adósságtörlesztésre fordítani, nem kell ezt a jövedelemtöbbletet teljes mértékben felhalmozásokra fordítani, arányosan a fogyasztás is bővülhet. Látnunk kell azt is azonban: az, hogy ez a kedvező helyzet bekövetkezett, nem jelenti azt, hogy a magya r gazdaság már minden igényt ki tud elégíteni, minden olyan igényt, amely jogosan merült föl a gazdaság és a társadalom különböző szereplői részéről. Tudjuk azt, hogy nagyon sok adósságot - képletesen, idézőjelbe tett "adósságot" - halmozott fel különböző közösségekkel szemben az államháztartás, és ezeket az adósságokat el kell kezdeni törleszteni. Milyen területeken tesz lépést ez a költségvetés? Mindenekelőtt szeretném kiemelni a közrend és közbiztonság fokozására fordított állami kiadástöbbletet. Ez az a z egyik fő terület, ahol a kiadások növekedési üteme meghaladja az inflációs ütemet, a kiadások reálértéken is növekednek. Valószínűleg nem kell hosszasan indokolnom a hallgatóság tagjai előtt azt, hogy miért fontos a közrend és a közbiztonság fokozására f ordított kiadások növekedése, hiszen valamennyiünk mindennapos élménye az, hogy ezen a területen valóban többletekre, előrelépésre van szükség, és ezt az előrelépést máshogy nem lehet megoldani, csak ha a társadalom áldoz rá anyagi erőforrásokat. Áldoz a r endőrség technikai fejlesztésére, új rendőrőrsök létrehozására, és arra, hogy ezeken a rendőrőrsökön legyenek is képzett rendőrök, ezek az álláshelyek be is legyenek töltve, és szakképzett, kulturált rendőrökkel legyenek betöltve. De áldoz ez a költségveté s az inflációs mértéknél nagyobb mértékben a tűzoltóság támogatására, az európai integrációs felkészülésünkre, az agrártámogatások fokozására. Itt is reálértéken növekszenek a támogatások, ugyanakkor itt szeretném megemlíteni, hogy a költségvetés reagált a zokra a jogos észrevételekre, amelyek szóvá tették, hogy nem megfelelő hatékonysággal, nem megfelelő formában használják fel az agrártámogatásokat, és ezért a termelők támogatását növeli elsősorban, ott következik be a növekedés. Nem a további értékesítés, az export támogatása történik nagyobb mértékben, hanem a termelők költségeit csökkentő közvetlen termelési támogatások növekednek, az egyéb támogatásokat - például az exporttámogatást - pedig szigorúbb ellenőrzési rendszerhez köti a tervezet. Nem utolsóso rban szeretném kiemelni, hogy áldoz a költségvetés, az államháztartás a talán a legtöbb áldozatot, de mindenképpen az egyik legtöbb áldozatot hozó társadalmi csoport anyagi gondjainak enyhítésére: ez a nyugdíjasok csoportja. (8.30) A jövő évi költségvetés lehetővé teszi azt, hogy 20 százalék fölötti nyugdíjnövekedés következzen be. Ez a tervezett inflációs mértékhez képest egy 89 százalékos reálnyugdíjnövekedést
