Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1729 tesz lehetővé, ami a nyugdíjasok különböző csoportjait eltérően érinti. Ha az özvegyi nyugdíjr a jogosultakat kiemeljük, akkor az ő körükben egy még nagyobb mértékű nyugdíjnövekedés következik be, és - úgy érzem - az Országgyűlés minden oldalán ülő képviselők közös elvárása elégül ki azzal, hogy az elmúlt évek nyugdíjveszteségeit, reálértékének csök kenését kompenzálja valamelyes mértékben a törvénytervezet. Még egy költségvetési prioritást kell kiemelnem, ami meghatározó jelentőségű a gazdaságpolitika szempontjából. Ez pedig az állami beruházási kiadások reálértékének növekedése. Mint ezt az eddigiek ben is kifejtettem és érzékeltetni próbáltam, a gazdaság növekedésének hosszú távú megalapozása azon múlik: tudunke áldozni arra, hogy korszerűbb körülmények között dolgozzanak a vállalkozások, hogy hatékonyabb módon kapcsolódhassanak be a nemzetközi vers enybe, és ez máshogy nem történhet meg, mint a beruházások növekedésével. Ebben szerepe van az államnak és ezt a szerepet látja el akkor, amikor az állami infrastrukturális kiadásokra 160 milliárd forintot kíván költeni a jövő évi költségvetésben. Ezzel le hetővé teszi, hogy a magángazdaságok kedvezőbb körülmények között kapcsolódjanak be a gazdasági versenybe. Felvethető itt az a kérdés - és erre a költségvetési vita során választ kell kapni , hogy az infrastrukturális beruházások önkormányzati forrásai mi lyen mértékben növelhetők, növelhetőke az önkormányzatok rendelkezésére álló beruházási források. Az SZDSZ frakciója nevében egy másik és itt utolsónak megemlítendő prioritást szeretnék kiemelni, ez pedig a családtámogatások rendszerében létrehozandó foko zott mértékű támogatás. Úgy ítéljük meg, hogy a családi pótlék összegét a beterjesztett törvényjavaslathoz képest emelt összegben kell biztosítani a családoknak, hiszen a nyugdíjasok mellett éppen a nagycsaládosok azok, akik a legtöbb áldozatot vállalták a gazdaság stabilizálása érdekében. Utolsó kérdés - amit gyorsan fel kell tennem, és megpróbálok rá válaszolni : sokan mondják azt, hogy választási költségvetés készült, hogy elherdálja ez a költségvetés azokat az eredményeket, amiket a stabilizációval meg teremtettünk. Meg kellene kérdeznünk, hogy mit értsünk ezen. Valószínűleg arra gondolnak, akik ezt mondják, hogy jövedelemfedezet nélküli költekezés van ebben a költségvetésben a népszerűség érdekében, és hogy ezzel veszélyezteti a stabilizáció eredményeit a költségvetés. Igaz persze, hogy '96 és '98 között valóban csökken a költségvetés elsődleges többlete, egyenlege. Ugyanakkor kétféle választ is tudunk arra adni, hogy miért nem veszélyezteti ez a stabilizáció eredményeit, és miért nem választási szempont okat követ. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az egyik válasz politikai természetű válasz. Össze kell hasonlítani, kedves képviselőtársaim, a '94. évi költségvetéssel, ami az Antallkormány utolsó, választási évre b eterjesztett költségvetése volt. Az a költségvetés a GDP arányában 2,7 százalékos hiányt mutatott az elsődleges egyenlegében. Ez a költségvetés többletet, 1,9 százalékos többletet mutat. Ha csak annyira lenne választási költségvetés ez, mint az ellenzéki b írálók által megfogalmazott költségvetés, akkor 430 milliárd forinttal kellene többet kiadni népszerűségi szempontokra, mint amennyit ez a költségvetés szán kiadásokra. Látnunk kell azt, hogy olyan mértékű kiadáskorlátozás mellett, ami bekövetkezett, az a nagyon szerény mértékű, 0,20,3 százalékos kiadásnövekedés belül marad a GDP növekedési ütemén (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és nem jelent más, mint azt, hogy a megtermelt jövedelemtöbbletből a lakossá g, a fogyasztók rétege is részesülhet. Ezért nem jelent többet, mint azt, hogy elkezdhetjük valamennyien learatni azokat a gyümölcsöket, amiket az elmúlt évek gazdaságpolitikája eredményezett. Köszönöm figyelmüket. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
