Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - FARKAS IMRE (MSZP):
1563 Köszönöm szépen. ( Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Farkas Imre úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. FARKAS IMRE (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez a nagyon szakmai törvényhez - illetve pontosabban mind a kettőhöz - nem szakértőként kívánok hozzászólni, mert ezt sem szakképzettségem, sem pedig gyakorlati tapasztalatom nem teszi lehetővé. Ellenben, mivel olyan térségnek vagyok az országgyűlési képviselője, amelyet nagyon érint ez a két törvény, úgy érzem, hogy tolmácsolnom kell azokat az észrevételeket és felvetéseket, amelyeket az ott élő emberek, az ott élő gazdálkodók, szakértők adtak a számba, hogy itt tolmácsoljam az Országgyűlésnek. A Tiszazugról van szó, amelynek tíz telepü lésén nagy hagyományra tekint vissza a szőlőtermelés és a borelőállítás. Ezek a települések ma is folytatják ezt a tevékenységüket, és a jövőben is folytatni kívánják. Annál is inkább folytatniuk is kell ezt a tevékenységet, mert ennek a minden szempontból hátrányos helyzetű kis térségnek talán a szőlőtermelés és a borelőállítás lehet az egyik kitörési pontja. A törvénytervezetből nem feltétlenül az derül ki, hogy az ilyen kisebb térségek, amelyeknek nincs nagy történelmi hagyománya, képesek majd kiugró tel jesítményeket elérni a jövőben, ám több szakértő, pályázat keretében, maga a Földművelésügyi Minisztérium szakemberei is azt állapították meg, hogy a tiszazugi kistérség számára az egyik fontos kitörési pont lehet a szőlőtermelés és a borelőállítás. Azért lehetséges ez, mert ebben a mezőgazdasági körzetben a földterületek méretéhez képest csak ez az intenzív gazdálkodási mód biztosíthatja a családok számára a megélhetést, vagy pedig azt, hogy jövedelmüket ilyen téren is kiegészíthessék. Az észrevételek begy űjtése érdekében egyik szervezője voltam egy olyan rendezvénynek, ahol az érintett térség polgármesterei, hegyközségi elnökei, gazdálkodói - beleértve a feldolgozó cégeket és a termelőket is - vettek részt, illetve neves szakemberek a különböző bortermő vi dékekről, illetve országos szintről és országgyűlési képviselők. A megbeszélés résztvevői alapvetően pozitívan fogadták a törvény tervezetét, pontosabban mind a két törvényét. Megállapítható volt, hogy aktuálisnak tartják a szabályozást a bortörvény esetéb en és a módosítást a hegyközségi törvény esetében. A törvény olyan kérdéseket feszeget, amely rendkívül érinti az itt élőket. Értékesítési problémáik vannak, amelyek részben visszavezethetők az eladatlan készletekre, illetve a hamisításokra, feszítőnek tar tják a hegyközségek pénzügyi helyzetét, jogállását, beleértve a kamarai tagság vitatott kérdését is, és várakozással, nem egy esetben aggodalommal tekintenek az európai uniós csatlakozásra is, hogy az miként fogja őket érinteni. (21.50) A törvény pozitív választ ad legtöbb kérdésükre, és a megoldások többségével is egyet tudnak érteni. A megbeszélésen gyakorlatilag négy kérdéskörben bontakozott ki komoly vita: az egyik arra irányult, hogy célszerűe a Tiszazugot önálló borvidékként megjeleníteni; a másik a rra, hogy vane értelme a házikerti szőlőterület 1500 négyzetméterről 500 négyzetméterre való lecsökkentésének; a harmadik arról, hogy elegendőeke a szankciók a borhamisítás és az illegális forgalmazás csökkentésére; a negyedik fő kérdés pedig az volt, ho gy biztosítotte a hegyközségek működésének feltétele. Az első kérdésről egy kicsit hosszabban, a többiről rövidebben kívánok szólni. A Tiszazug települései közül jelenleg hét bortermőhelyi besorolást kapott a korábbi időszakban, és a törvénytervezet első változata is ezt rögzítette. Mindannyiunk nagy örömére szolgált, hogy az Országgyűlés elé benyújtott tervezet már nem bortermőhelyként rögzíti a Tiszazug településeit, hanem borvidéki besorolást ad számukra. A borvidéki besorolást azonban nem önállóan bizt osítja, hanem a kiskunsági borvidék tiszamenti körzeteként ad erre lehetőséget. Ez nagy előrelépés, de a Tiszazug települései a korábbi elemzések és tanulmányok alapján már korábban is kifejtették, hogy
