Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - FARKAS IMRE (MSZP):
1564 nagyon fontosnak tartanák, ha önállóan tudnának megje lenni. Ez esetben ez a borvidéki önálló besorolást jelentené számukra. Így tehát nem arról van szó, hogy evés közben jön meg az étvágy, és most a pozitív változások után még további eredményeket akarnak elérni, hanem arról a folyamatról, hogy nagyon fontos nak tartják az itt élők, hogy még hangsúlyozottabban meg tudjanak jelenni, akár önálló borvidéki besorolással is. Bizonyára a témához való hozzáállás egészen más, ha a térség szakemberei, gazdálkodói véleményét nézzük, illetve országos szinten egészen más a megközelítés. A tiszazugi emberek szemszögéből nézve bizonyára nagyon fontos és talán méltányolható is az önálló besorolás lehetősége. Az itt élők élete szempontjából döntő a korszerű szőlőtermesztés és borelőállítás megteremtése. Munkahelyeket jelenthet ez számukra, és hangsúlyozhatják azt az önálló borvidéki besorolással, hogy ők nem valamilyen egységnek a részei, hanem önállóan jelenthetnek majd meg. A borvidék fogalmát nézve a Tiszazug besorolható önálló borvidékként, a legtöbb előírásnak véleményünk szerint megfelel; kétezer hektáros területe jóval nagyobb, mint ma is meglévő több borvidékünké. Talán a "sajátos jellegű borokat termel" bekezdés lehet kritikus, mert valóban megoldandó a nagyobb volumenű helyi felvásárlás és feldolgozás, például a palack ozás. Megteremthetőe ez az állapot borvidéki körzetként? Elvileg igen. Elegendő lennee, ha a feltételek megteremtése után jelentkeznének önálló borvidéki megjelölésért? Elvileg mondhatjuk, hogy igen. Csakhogy a jövőt tekintve nagyon sok a kérdőjel: lesze elegendő tőke mindezen feltételek megvalósítására? Milyen korlátokat jelent a jövőre nézve az EUcsatlakozás? És mikor lehet jelentkezni e törvény módosításával? Az önálló borvidéki besorolás hatalmas húzóerőt jelenthetne a térség számára, és felhívná a figyelmet a külvilág számára is, mert meggyőződésünk, hogy ez a térség csak akkor tud ezen a téren fejlődni, ha nemcsak belül akarják ezt, hanem a külső tőke is meg fog ebben a térségben jelenni. Tudom, hogy ez az észrevételem nagyon kedvezőtlen is lehet, hiszen nem célszerű a borvidéki körnek széles körben való kiterjesztése. De figyelembe véve ennek a térségnek a helyzetét, nem gondolnám, hogy egy katasztrofális lépés lenne, ha ilyen és talán még ehhez hasonló egykét ilyen igény kielégítésre találna. Kér em, hogy akik majd döntést hoznak ebben a kérdésben bizottsági szinteken is és majd talán az Országgyűlésben is, gondolják át ezeket a lehetőségeket. Azt minimális célkitűzésnek tartjuk, hogy ha nem is sikerül az önálló borvidékként megjelenni, akkor a bor vidéki körzetnél is pontosítani kell az ottlévő települések nevét, pontosabban újabb településeket kell bevenni a listába, így például Szelevényt, Tiszaföldvárt és Tiszainokát. A másik kérdésre térnék át, annak az összegzését mondanám. Nem tartjuk célszerű nek a házikerti szőlőterület 500 négyzetméterre való csökkentését. Az érveket szépen sorba venném, részben elhangzott már az általános vitában több is, és én is szeretném ezt még egykét észrevétellel gazdagítani. Meggyőződésünk szerint az átsorolás feszül tséget keltene. Mindössze két év telt el azóta, hogy 1500 négyzetméterben lett meghatározva a házikerti szőlő területe. Nem tartjuk indokoltnak, hogy két év után egyharmadra legyen ez mérsékelve. Meggyőződésünk szerint ez feszültségeket fog majd indukálni a különböző térségekben, és még azt is nehezen tudták lekezelni a hegyközségek, hogy 1500 négyzetméter felett már be kell jelentkezni. Most 500 négyzetméternél bizonyára még nagyon sok gondjuk lenne. Sok munkát jelent ez majd a hegyközségek számára is. Nem tudok ugyan felmérésekről, de elképzelhető, hogy a hegyközségi tagok száma egyes területeken akár meg is duplázódhat az 500 négyzetméteres korlátot figyelembe véve. Amennyiben az 500 négyzetméter körüli területeknek is be kell jelentkezniük, akkor nagy te her számukra a hegyközségi díj is, hiszen 100300 kilogramm szőlő leadásához is hegyközségi tagdíjat kellene fizetniük. Ki lehet számolni, hogy ilyen esetben a szőlő eladásából befolyó árbevétel is alig fedezné ezeket a tagdíjakat. A másik ellenérv, hogy a ki be akar lépni a hegyközségbe, az gyakorlatilag - mert értékesíteni akarja a tevékenységét - ilyen szigorú előírás ellenére is megteheti, választhatja a gazdálkodó, hogy belép a hegyközségbe. Egyes esetekben ez számára kötelező is, például a hegyközségi törvény
