Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
1537 módon, már több mint egy évtizede nyújt szociális ösztöndíjat vagy támogatást jó néhány egyetemi hallgatónak. Ez a támogatás nem tekinthető ösztöndíjnak? A kormány - ugyancsak nagyon helyeselhető módon - most hozta létre 200 millió forinttal az Esély Közalapítványt a szociális egyenlőtlenségek csökkentésére a felsőoktatásban. Az alapítványok azonban nem szerepelnek a törvényjavaslatban azok között az intézmények és szervezetek között, amelyek ösztöndíjat adhatnak tanulóknak, illetve hallgatóknak . A hatályos törvény 36. §át előnyösen módosítja a javaslat 13. §a, amelyek a főiskolai és az egyetemi hallgatók tandíjkedvezményének elhalasztott igénybevételét is lehetővé teszi. Ismeretes, hogy a felsőoktatási intézményben fizetett éves tandíj 30 száz aléka - legfeljebb azonban évi 60 ezer forint - az adóból leírható, ha azt a hallgató, a hallgató szülője, nagyszülője, házastársa vagy testvére fizeti. A kedvezmény szempontjából a hallgatói költségtérítést is úgy kell tekinteni, mint a tandíjat. A javasl atban szereplő módosítás azt is lehetővé teszi, hogy ha az említett kedvezményezettek az egyetemi és főiskolai évek idején nem éltek e lehetőséggel, akkor a tandíjfizető hallgató élhessen vele a diploma megszerzését követő időben, mégpedig úgy, hogy a hall gatói jogviszony megszűnését követő öt esztendőben, tetszőleges elosztásban írhassa le adójából a hallgatói évek alatt befizetett tandíj után járó adókedvezményt; e kiegészítő rendelkezés előnyeit, azt hiszem, aligha kell ecsetelnem. A javaslat értelmében a végzett hallgató akkor is élhet az adókedvezménnyel, ha szülei vagy hozzátartozói tanulmányi ideje alatt azért nem élhettek vele, mert nem volt adóköteles jövedelmük. A javaslat valóban eszköz lehet a szociális hátrányok csökkentésé re. Abban az esetben viszont, ha a tandíjat fizető hozzátartozónak az egyetemi, főiskolai tanulmányok ideje alatt volt adóköteles jövedelme, a hozzátartozói támogatás úgy is érvényesülhet, hogy a tandíjat a hallgató helyett fizető szülő vagy más hozzátarto zó nem él az adókedvezménnyel az egyetemi, főiskolai évek alatt, ezt a keresővé váló friss diplomás a pályakezdés után érvényesítheti, s ezáltal további támogatást kap az induláshoz - igaz, nem az államtól, hanem a korábban helyette tandíjat fizető hozzáta rtozóitól. Nem tudom biztosan, csak feltételezem, hogy az adókedvezmény felső határa - a 60 ezer forint - valamilyen kapcsolatban lehet a hallgató által fizetett tandíjjal, amely tíz hónapra nem lehet több az egy főre eső hallgatói ösztöndíjnál, azaz 65 ez er forintnál. Ennél magasabb alap- és kiegészítő tandíjat ugyanis az intézmények nem szedhetnek. A legújabb értesüléseink szerint azonban az átlagos hallgatói ösztöndíj 65 ezer forintról 70 ezer forintra fog emelkedni a következő évben. Ennek megfelelően a z éves tandíj is ilyen mértékben fog emelkedni. Nem volna lehetséges a legfeljebb 60 ezer forintos adókedvezményt is ilyen mértékben emelni? A törvénytervezet egyébként is nagyvonalúan viszonyul a már megszületett törvényekhez és a még csak javaslatként el őttünk fekvő tervezetekhez. A nyugdíjtörvény elemei - nagyon helyesen - beépülnek a módosításba, de szerepel benne az egyetemi és főiskolai hallgatóknak nyújtandó lakhatási támogatás, amiről még nem született törvény, vagy a kiemelkedően közhasznú szerveze tnek juttatott adomány, holott ilyenek csak akkor lesznek, ha a párhuzamosan tárgyalt nonprofittörvényt az Országgyűlés elfogadja. (19.40) Én magam ezt az eljárást semmiképpen sem tudom helyeselni, mert nem tartom összeegyeztethetőnek a parlamentáris demok ráciával, de kénytelen vagyok tudomásul venni. Azonban ha ez így van, akkor elképzelhetőnek tartom azt is, hogy a 30 százalékos adókedvezmény felső határa se maradjon meg 60 ezer forintnál, ha egy másik törvénytervezetben az ezt meghatározó elemek megválto ztak. Az adózók számára kedvező módosítások találhatók a 14. §ban, amely a közcélú adományok adókedvezményeivel foglalkozik. A hatályos törvény 41. §a azt mondja ki: ha valaki belföldi alapítvány, közalapítvány vagy közérdekű cél javára pénzt adományozot t, és az erről szóló érvényes igazolást megkapta, a befizetést igazoló irat alapján a befizetett összeg 30 százalékát az adójából
